szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az agyunk nem alszik el velünk, éjszaka bizonyos területei átismétlik azokat az eseményeket, amelyek előző nap történtek velünk - a folyamat pedig összefüggésben állhat a memória beégetésével – állítja a University of Arizona (U.A.) egyik kutatócsoportja. Sőt, az „átfutás” jóval gyorsabban zajlik, mint ahogy az élmények valójában megtörténtek velünk éber állapotunkban.

Kutatók elektródákat ültettek egy kerek asztallapon sorozatban elhelyezett pontok között szaladgáló patkányok agyába annak érdekében, hogy megfigyeljék a mediális prefrontális kéreg (előagyi terület, amely olyan célzott végrehajtó funkciókért felelős, mint amilyen a szervezett gondolkodás és cselekvés) több mint 120 neuronjának (idegsejt) működését navigációs feladat végrehajtása közben. A tudósok néhány héten keresztül minden nap figyelemmel követték az állatok agyi tevékenységét az 50 perces futófeladat teljesítésekor, valamint az azt követő 20-60 perces pihenőidő alatt.

Édes álom. Visszajátszuk a történteket
© sxc.hu
Két különböző módszert alkalmazva – összehasonlították a sejtpárok közötti aktivitást, valamint a tevékenység folyamata alatt generálódó neurális mintázatokat a megfigyelt neuronok egészére vonatkozóan – a szakértők megállapították, hogy a patkányok agyában futás közben végbemenő neurális tevékenységi sorozatok újra lejátszódtak, mikor az állatok pihentek.

„Rájuk néztünk és szinte arcul csapott minket feltűnő hasonlóságuk” – mondta David Euston, az Arizonai Egyetem idegrendszerrel, emlékezéssel és öregedéssel foglalkozó osztályának szakembere. A szundítás folyamán ráadásul ugyanazok az agyi tevékenységek hatszor-hétszer gyorsabban játszódtak le, mint a feladat végrehajtása közben. „Viselkedés közben, mikor valóban aktív kapcsolatban vagyunk a világgal, az agy a testtel megegyező sebességgel működik” - magyarázta Euston. „Ám, alvás közben az agy gyorsabban is működhet, mert nincs összekötve a cselekvéssel.”

Ez a visszajátszás-jelenséget korábban már tapasztalták a hippocampus esetében. Ez az előagyi struktúra magába foglalja az epizódikus memóriát (konkrét tér-idő kontextusban rögzített emléknyomok rendszere) és a vizuális kérget, ahol az érzékelési információ kapcsolódik a látás feldolgozásához. Euston szerint a folyamat kapcsolatban lehet a fogékonysággal/tanulékonysággal, az idegsejtek közötti kapcsolat erősödésével és gyengülésével, amelyről úgy vélik, hogy a tanulás alapjául szolgál.

„A memória erősítésének egyik módja, ha több alkalommal is lejátsszuk az álmokat” – mondta Euston, utalva arra, hogy a szóban forgó idegi aktivitás együtt jár az új dolgok tanulásával. Azáltal, hogy többször újrajátsszuk őket, az agy megerősítheti az idegsejtek közötti kommunikációt, ezáltal elősegíti a memóriakonszolidációt, az emlékezet rögzülését.

Mayank Mehta, a Brown University neurológiai professzor helyettese szerint az új kutatási eredmények érdekesek, de megkérdőjelezi a feltevést, amin nyugszanak. „Megszilárdít, vagy töröl?” – kérdezte, utalva arra, hogy vajon egy képzeletbeli tevékenység (álom) valóban elmélyíti az emlékezést, vagy inkább ahhoz hasonlítható, mint amikor letöröljük a táblát, hogy újabb tudásnak adjunk helyet. „A cselekvés szempontjából mindkét folyamat segíthet” – mondta.

A kutatók most azt próbálják meghatározni, hogy vajon az idegsejtek tevékenységének visszajátszása kapcsolatba hozható-e a tudással. Ha igen – mondta – az újrajátszódó mintáknak kell a legerősebbnek lenniük, mikor az állatok befejezik a tanulással kapcsolatos feladatokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

Tanulási technikák: hogyan használjuk agyunkat?

Ha lehetne egy kívánsága, mit kérne az élettől, amit eddig nem kapott meg? Ha az önművelés és a tudás mellett döntene, íme hetvenhét módszer a gyorsabb, mélyebb és jobb tanulás érdekében. Bármi lehet a végcél: kedvezőbb állás, jobb fizetés, új hobbi, vagy csupán a tudás öröme.

MTI Tech

Vérvizsgálattal észlelhető az infarktus és a memóriaromlás

Egy olcsó teszttel kiszűrhetők azok a szívbetegek, akiknél a legnagyobb az infarktus vagy a stroke kockázata - írják az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) e heti kiadványában. Egy egyszerű vérvétel pedig fényt deríthet az idős emberek szellemi teljesítőképességében bekövetkezett változásokra - olvasható a Johns Hopkins egyetem honlapján.