Mindannyiunk bélrendszerében élnek baktériumok – ezek egy része „jótékony”, ilyen a Lactobacillus Acidophilus vagy a Bifidobacteria, másik része pedig „kártékony”, mint például a Candida albicans. Az immunrendszerünk részét képező hasznos baktériumflóra szabályozása alatt állnak a bélben letelepedett gombák is, elszaporodásukat a jótékony baktériumok gombaellenes anyagok termelésével – például a szénhidrátok fermentációja során keletkező tejsav – tartják kordában. Ám ha ez az egyensúly felborul, a bélflóra károsodhat, s a sarjadzógombák leggyakoribb faja, a Candida albicans elözönli a szervezetet.

A megfelelő ph-egyensúly sok szempontból létfontosságú. A test elsavasodása (sav-bázis egyensúlyi zavar), káros a sejtek működésére, és hormonális szinten is jelentkezik hatása. Emellett olyan oxigénmentes környezetet teremt, amely melegágya a Candida-féle mikroorganizmusoknak. Ahogy a toxikus környezetben erőre kapott baktériumok pusztulnak, a bomlásuk által termelődött mérgező hulladék tovább rontja a már savas környezetet. Az ördögi kör folyamatos ismétlődése komoly következményekkel járhat. A tudósok ugyanis úgy sejtik, hogy a legtöbb degeneratív betegség – rák, szívbaj, csontritkulás, cukorbaj, reflux betegség, gyomorégés – mögött az elsavasodás áll.

Míg a felborult ph-egyensúly a kártékony baktériumok burjánzását segíti, a többi ellenség a jótékony baktériumokat veszi célba. A cukor ugyanis könnyen képes elbánni a szervezet védekező rendszerével, ezáltal gyengíti a jótékony baktériumokat is. Sőt, a fehér méreg táplálékul szolgál a kártékonyak számára, amelyek így tovább szaporodnak a bélrendszerünkben. S mivel a legyengült immunrendszerrel karöltve járnak a betegségek, az antibiotikumos vagy szteroidos kezelés nemcsak a betegséget okozó baktériumokat öli meg, hanem a jótékony baktériumok is áldozatául esnek. A jótékony baktériumok hiányában pedig ismét teret nyernek a kártékonyak. Előbb-utóbb bekerülnek a véráramba a toxikus hulladékok, a gomba melléktermékei és a részlegesen megemésztett fehérjék, amelyek allergiás és mérgezéses reakciókat váltanak ki az egész szervezetben.

Érdemes vigyázni a kandidiázissal, mert elnyomja az immunrendszert, a betegségek tüneteinek széles körét fogja át, többek között krónikus fáradtsággal, súlygyarapodással, mentális (depresszió, szorongás, ingerlékenység, memóriazavar) és emésztési problémákkal (bélgázok, puffadás, görcs, krónikus hasmenés, székrekedés) jár. De okozhat légzőszervi rendellenességeket is, amilyen a légúti allergia, asztma, az orr vagy a tüdő vérbősége, szénanátha, köhögés. Sőt, ismétlődő gombás fertőzéseket (az ágyékon, a lábujjak között, a körmön), bőrproblémákat (kiütés, csalánkiütés, akné, pikkelyesen hámló bőr), de migrén és alvászavarok esetén is érdemes gyanakodni.

A kandidiázis nem válogat, ám leginkább a különböző betegségek vagy a krónikus stressz által okozott gyenge immunrendszer fenállásánál, magas cukor- és szénhidrát tartalmú ételeket fogyasztó, antibiotikumot, szteroidokat, fogamzásgátlót rendszeresen használó nőknél fordulhat elő. Diagnosztizálása nem könnyű, mert tünetei számos más betegségéivel megegyeznek. Korai felismerése mégis létfontosságú lehet abból a szempontból, hogy így megelőzhetők azok a komolyabb betegségek, amelyekhez a gomba elburjánzása vezethet.

A Candida albicans legyőzésében segíthet, ha változtatunk étkezési szokásainkon. A kártékony baktériumok ugyanis cukron élnek, innen eredhet az erős édesség utáni sóvárság. A tejtermékek fogyasztása szintén kitűnő táptalajául szolgálhat a baktériumnak, két okból is. Elsősorban, a nem biotermékek nyomokban antibiotikumokat tartalmazhatnak, amelyek megölik azokat a jótékony baktériumokat, amelyeknek még sikerült túlélniük, másodsorban a tejtermékek gazdagok tejcukorban, ami e veszélyes gomba kedvelt tápláléka – akárcsak az élesztő és a glutén (ezt a gabonafélék tartalmazzák). A cukor mellett tehát érdemes az alkoholt, a tejtermékeket, erjedt, illetve erjedéssel, élesztővel készült élelmiszereket is kizárni az étrendünkből.

Nem árt azonban tudni, hogy a candida burjánzásában a környezeti tényezők is nagy szerepet játszanak. Az olyan szennyezőanyagok, mint a növényvédő szerek, kipufogó gázok, nehézfémek (különösen az amalgám tömések) szintén hozzájárulnak a kártékony mikroorganizmusok elszaporodásához.