szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kellemetlen munkahelyi környezet, a nem segítőkész, idegesítő munkatársak, igazságtalanul ítélkező főnök, a lebecsültség érzése jelentősen fokozza a koszorúérbetegség, a szívinfarktus kockázatát - állítja egy brit kutatócsoport, amelynek londoni hivatalnokokon végzett, többéves vizsgálatának eredményeit közölte az Európai Szívgyógyász Társaság folyóirata.

1967-ben készült a brit alkalmazottak első nagyszabású egészségügyi vizsgálata, a Whitehall - nevét arról londoni környékről kapta, amelyben a kormányhivatalok találhatók. Utódja, a Whitehall II. 1985-től foglalkozott azokkal a hivatali munkatársakkal, akik beleegyeztek a rendszeres egészségügyi vizsgálatok elvégzésébe. Már az első Whitehall tanulmány lerombolta a "menedzserbetegség" mítoszát: ekkor egyértelműen kiderült, hogy a szívinfarktus nem gyakoribb a magas beosztású vezetők között, mint beosztottjaik csoportjában.
   
Tarani Chandola és munkatársai most tízezernél is több londoni hivatalnok évekig tartó megfigyeléséről számoltak be. Részletes kérdőívekkel mérték fel a munkahelyi stressz mértékét és jellegét, valamint szívgyógyászati szakvizsgálatokat is rendszeresen végeztek.
   
Eredményeik szerint a munkahelyi stressz fontos szerepet játszhat a koszorúérbetegség kialakulásában. A kutatók adatai azt bizonyították, hogy a szívet károsító stresszhatás különösen az ötvenévesnél fiatalabb munkatársak esetében érvényesül.
   
A stressz és a koszorúérszűkület bekövetkezése között az összefüggés az adatok tanúsága szerint nem mindig közvetlen. A károsító stresszhatás 32 százalékban úgy befolyásolta a vizsgált személyek sorsát, hogy rossz szokásokat, életmódbéli hibákat váltott ki. Akiknél a stressz érvényesülhetett, azok gyakrabban dohányoztak, egészségtelenebbül étkeztek, gyakrabban elhíztak és kevesebbet mozogtak.
   
A kutatók idézik az 52 országban végzett, Interheart tanulmány adatait is, amelyek azt mutatták, hogy a munkahelyen "állandó" stresszhatásnak kitett emberek infarktuskockázata kétszeresére nőtt az átlagos életmódúakhoz képest.
   
A stressz kedvezőtlen befolyása gyakran a szív-anyagcsere-tünetcsoport formájában jelent meg, vagyis bizonyos kóros állapotok - magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsírszintek, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség - együtt jelentkeznek elő.
   
A munkacsoport vezetője már néhány éve megfigyelte, hogy a munkahelyi stressz és a szív-anyagcsere-tünetcsoport közvetlenül is összefügg. Vizsgálatai szerint a hasi elhízás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és vérkoleszterin együttese kétszerte gyakrabban fordult elő azokban a hivatali dolgozókban, akik a mindennapos munkahelyi stresszhatást nem tudták megfelelően földolgozni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Plázs

Mik válthatnak ki stresszt?

A munkaszervezésben végbemenő változások új kockázatokat teremtenek, amelyek fokozott mértékű stresszhez, majd végső soron a szellemi és fizikális egészség súlyos romlásához vezethetnek - állítja egy új uniós jelentés.

MTI Plázs

Hogyan kezeljük jól a stresszt?

A jól megélt és kezelt stressz az élet sava-borsa - fogalmazott Lukács Liza pszichológus a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által rendezett szakmai fórumon.

hvg.hu Plázs

Pillanatkép a szívről: mennyire vagyunk stresszesek?

Egy újfajta technológiának köszönhetően mérhető a stressz-szintünk, illetve az is, milyen hatással van mindez a szívünkre. A műszer amellett, hogy képekben és számokban is kimutatja egészségi állapotunkat, figyelmeztet, szükségünk van-e stresszoldásra, illetve orvosi vizsgálatokra.