Miközben az anyák kihívásaival és dilemmáival foglalkozik a világ, csendes forradalmon estek át a férfiszerepek. A mai férfiak sokkal nagyobb mértékben vesznek részt a családi életben, mint valaha az elmúlt évezredben. Az apák nevelési stílusa, a gyerekekhez való hozzáállásuk is megváltozott: gyakrabban ölelik meg gyerekeiket, segédkeznek a házi feladat elkészítésében, és sűrűbben mondják ki, hogy szeretik őket. A nők indították el a forradalmat, a saját magukéval: az 1970-es években bekövetkező tömeges munkavállalásuk egyre jobban megnehezítette a férfiak kibúvását a gyermekgondozás alól. Mi több, megmutatták a férfiaknak, hogy a munka és a nevelés nem zárja ki egymást végérvényesen.

Új szerepek. Az apának és a gyereknek is jó © Dudás Szabolcs

"Tisztában voltunk azzal, ha a feleségem szülés után nem megy vissza dolgozni, elveszíti az állását" - meséli Péter, aki másfél éves kisfiával van gyeden. "Döntésünk hátterében így anyagi okok és munkahelyi elvárások álltak. Eleinte megijedtem a feladattól, jöttek a kifogások: sosem csináltam ilyet, nincs a génjeimbe kódolva, mihez kezdek a gyerekemmel segítség nélkül?" - mesél kezdeti aggályairól a fiatal apa. Majd gyorsan hozzáteszi: "aztán szép lassan belejöttem, sőt, ma már nagyon élvezem;  a legnagyobb elismerés pedig, hogy a kisfiam nem anyáért kiált rögtön, ha valami baja van". 

Magyarországon az apák is élhetnek a szülői szabadság lehetőségével, a döntés, hogy ki marad otthon a gyerekkel, teljes mértékben a családokra van bízva. Ennek ellenére - a KSH legfrissebb adatai szerint - a több mint 235 ezer gyermekgondozási segélyre (gyes), illetve a gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult szülő között csupán 11 ezer a férfi. S az erősebb nem képviselői leginkább a gyest veszik igénybe. A nem túl biztató hazai adatoknál csak néhány nyugati országban találhatunk jobbat. Igaz, a pozitív példaként említhető államokban az itthonitól teljesen eltérő támogatási rendszer működik.

Az eltérő támogatásokra két szélszőséges példát említett a hvg.hu megkeresésére Balogh Lídia, a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) munkatársa. "Az Egyesült Államokban egyáltalán nincs gyermekgondozási segély, 6-7 államban viszont pár hónapig fizetett szabadságra (mint idehaza a táppénz) lehet menni. Ezután hat hétig még távol lehet maradni fizetés nélkül a munkahelytől, úgy, hogy megtartják az érintett állását" - meséli a kutató. Ezekben az államokban teljesen változó, hogy az anya vagy az apa mond-e le átmenetileg a munkájáról, ám a statisztikákból kimutatható, hogy egyre gyakrabban vállalják be a férfiak a gyermeknevelést. 

De általános gyakorlat a tengerentúlon, hogy a nagyvállalatok egyre inkább törekednek a családbarát munkahelyek kialakítására, főként férfi dolgozóik számára. Az Egyesült Államokban a cégek 12 százaléka szavatol fizetett szabadságot az újdonsült apukáknak. A nagyobb cégeknél 12 hét fizetetlen szabadság kivételére is lehetőség van. Hatvanöt másik országban szintén fizetik az apaságot, vagy adnak szülői szabadságot. 31 országban 14 hét vagy annál is több lehet ez az időszak. Azoknál a vállalatoknál, ahol felajánlják és ösztönzik a szülői szabadságot, a részvétel magas. Ám a dolgozók több mint fele mondja azt, hogy nem megy szülői szabadságra, még akkor sem, ha nagyon ajánlgatják nekik, mert nem engedhetik meg maguknak, vagy féltik a karrierüket – azaz a panaszok ugyanazok, mint a nők esetében.

A szakember szerint a hozzánk közelebb álló példa a skandináv országok gyakorlata, az úgynevezett apakvóta jelenség: nem a gyerek személyéhez fűződnek a gyermekgondozással kapcsolatos jogok, hanem mindkét szülő számára államilag elő van írva, mennyi ideig maradhat otthon gyermekével. Talán az izlandi gyakorlat a legegyszerűbb - így Balogh Lídia -, ott ugyanis 9 hónap jut egy gyermekre, ebből  hármat-hármat az anya, illetve az apa vehet igénybe, a fennmaradó három hónapot pedig megoszthatják maguk között. Abban az esetben, ha az apa nem veszi igénybe a rá eső időt, akkor az elvész, nem ruházható át az anyára. A szigorú előírásoknak köszönhetően ritka az a család, ahol az apa kimarad a gyereknevelésből.

Svédországban is hasonló támogatási rendszer működik: egy év jár az egyik szülőnek, ezen felül újabb három hónap a másik félnek, itt sem ruházható át a támogatás. Akad olyan gyakorlat is, ahol minkét szülő egyidőben maradhat otthon a babával, ám a tapasztalatok szerint - meséli Balogh - ez nem jó, mert az apa ebben az esetben más feladatot talál magának a ház körül, ugyanúgy nincs a gyerek mellett, mintha dolgozna. S így nem is alakul ki az apa-gyerek kapcsolat.

"Magyarországon csupán ötlet szintjén vannak jelen az ilyen és ehhez hasonló megoldások" - mondta el a hvg.hu-nak Takács Judit szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézet munkatársa. A már három éve apakutatást végző szociológus szerint ennek két fő oka van. Elsősorban azzal magyarázható az apák távolmaradása a gyerekneveléstől, hogy a hagyományos nemi szerepek nagyon erősen élnek tovább a magyar társadalomban. A szülők többségében fel sem merül, hogy lehetne ezt másképp is csinálni; evidencia, hogy az anyára hárul a nevelés. A férfiszerep tradicionálisan egyet jelent a munkával, a munkával kapcsolatos sikerrel, a versennyel, erővel, tekintéllyel. Még a magasan képzettek körében sem túl gyakori a másképp gondolkodó ember, de az is igaz, hogy a gyesen lévő apukák nagy része az ő körükből kerül ki.

Apa-gyerek kapcsolat. Fő a következetesség © Túry Gergely

A másik ok már nem attitűd kérdése, sokkal inkább anyagi természetű - folytatja Takács Judit. Még mindig léyeges keresetkülönbségek mutathatók ki a nők és a férfiak között, legalább 13 százalékos eltérésről beszélhetünk a férfiak javára. Így természetes, hogy az marad otthon, aki kevesebbel járul hozzá a családi kasszához. A kutatásban részt vevő családoknál szinte csak ott maradt otthon az apa, ahol a társ többet keresett, illetve a nőnek voltak jobb karrierkilátásai. De akkor is a férfira hárul a rövid "pihenés", ha neki biztosabb az állása, például köztisztviselőként dolgozik. 

Pszichológusok szerint a gyerek fejlődése szempontjából sem kérdőjelezhető meg az apa jelenlétének jótékony hatása. Számos - elsősorban külföldi - tanulmány támasztja alá, hogy a gyermek fejlődésére nézve nagyon fontos az apa jelenléte is. Hosszútávú hatások mutathatók ki ezeknél a gyerekeknél: nem lesznek szenvedélybetegek, körükben kevesebb a fiatalkori bűnözés, a kábítószerrel való visszaélés. Sőt, még a válás is ritkább azoknál a felnőtteknél, ahol a szülők megosztották a gyermeknevelést. Másrészt az apák kevésbé hajlamosak arra, mint az anyák, hogy megváltoztassák nyelvezetüket, amikor a gyermekeikhez beszélnek, így elősegítik az utódok szókészletének és kognitív készségeinek kialakulását. Az apák hajlanak arra is, hogy a szabályokat szisztematikusan és szigorúan tartsák be a gyermek helytelen viselkedése esetén.

"Az elkövetkező pár évben valószínűleg nem várható nagy áttörés a tradicionális szerepek megváltozásában, de mindenképp elkezdődött egy csendes forradalom, ami, ha lassan is, de megváltoztatja a családon belüli szerepeket" - szögezi le a szociológus. Nyilván sokat tehetnek ennek érdekében például a védőnők is, ha az apákkal is megosztják a gyerekneveléssel kapcsolatos tudnivalókat. Ennél is jelentősebb ereményt hozhatna, ha a vállalatok vezetői támogatnák a dolgozókat abban, hogy merjenek élni az elvi lehetőséggel, hogy egy férfi is elmehet gyesre minden hátrányos következmény nélkül.

Mitől boldog a férfi?

Az otthon maradt apákról szóló, amerikai pszichológusok által végzett tanulmányok szerint azok a férfiak, akik nem a hagyományos szerepeket képviselték, jóval boldogabbnak vallották magukat a házasságukban, a gyermekeikkel való kapcsolatukban, és egészségileg is. Azokra az apákra, akik magukra vállalták a szülői szerepet, a természet is hatott: a férfiak tesztoszteronszintje leesik a házasság és a családalapítás után, mintegy az apaság előkészületeként, a férfihormon ugyanis összeférhetetlen a gyermekgondozó magatartással. Bebizonyosodott, hogy az alacsonyabb tesztoszteronszintű férfiak jóval hosszabb ideig voltak hajlandóak foglalkozni egy csecsemővel, mint a magasabb szinttel rendelkező társaik. Egy másik vizsgálat egyenesen azt mutatta, hogy a sok babázás levitte a tesztoszteron mennyiségét a vérben. Az apaszerep jó hatással van a házaséletre is, ha a férfiak részt vesznek a házimunkában - ez is szerves része a szülői gyakorlatnak -; a nők ezt a gondoskodás jeleként értelmezik, így kevesebbet stresszelnek, és a szexuális életüknek is jót tesz.