Az egyik leghosszabb időtartamú vitamintanulmány adatai nemrég jelentek meg a tudományos szakirodalomban. A WAFACS betűszóval jelzett vizsgálat csaknem nyolc éve indult és a résztvevő, átlagosan 63 éves hölgyek egyik csoportja B-vitamint és folsavat szedett, a véletlenszerűen kiválasztott másik csoport tagjai pedig csak ugyanolyan külsejű, de vitamint nem tartalmazó tablettát kaptak. 

A vizsgálatban sem a kezelőorvos, sem az önként jelentkező résztvevők nem tudták, melyik hölgy szed vitamint és melyik csak hasonló külsejű tablettát. Olyan hölgyek kerülhettek a vizsgálati csoportokba, akiknek már volt valamilyen koszorúérbetegségre utaló panasza, vagy ilyen szempontból nagy kockázatúnak minősültek, például dohányoztak, elhízottak voltak, esetleg cukorbetegek. 

A kutatók  nemcsak a betegek közérzetének, panaszainak alakulását figyelték, hanem elsősorban a jól mérhető, dokumentálható szív- és érrendszeri események: a szívinfarktus, a szélütés, az esetleg szükséges koszorúér-műtétek gyakoriságát dokumentálták. 
 
A hatóanyagot nem tartalmazó kezeléshez képest a B-vitaminoknak és a hasonló jelentőségűnek vélt folsavnak éveken át történő szedése nem védte meg a hölgyeket a szív- és érrendszeri katasztrófák bekövetkezése ellen. Az eredmény azonos volt azok csoportjában, akik már eleve betegek volt, illetve azok körében, akiknek a szív- és érrendszeri kockázata fokozottnak látszott. 
 
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a multivitamin-készítményeket rendszeresen szedő embereket nem kivánják lebeszélni az ilyen, népszerű szerek bevételéről, de azt mindenkinek értenie kell, hogy a szív- és érbetegségek kockázati tényezőinek kiiktatása életünkből nem oldható meg szép, színes tablettákkal. 
 
A szakirodalom arra is emlékeztet, hogy az előző években már több hasonló vizsgálat végződött ilyen eredménnyel: gyógyszeres vitaminpótlásra annak van szüksége, akinek valamilyen okból valóban vitaminhiánya van, vagy olyan betegsége, állapota - például terhesség -, ami miatt többlet vitamin bevitele hasznos.