Nagy a dilemma az évenkénti vizsgálattal kapcsolatban: ha orvosok lennénk, és találnák valami eltérést a vér vagy más vizsgálat eredményeiben, mit tennénk? Figyelmen kívül hagynánk, vagy további vizsgálatokat követelnénk? Ez nem mindig olyan egyszerű kérdés. A legtöbb orvos tudja is ezt. Ezért is van az, hogy kevés szakember szokott rendszeres szűréseket tartani, vagy veti magát alá ilyen vizsgálatoknak. Attól félnek, hogy ha találnak valamit, újabb vizsgálatokra lesz szükség, s ezek között már nem ritka az invazív vizsgálat. Ezeket többnyire sebészeti eljárásokkal (szövettani vizsgálat, endoszkópia) vagy más olyan folyamatokkal végeznek, amelyek katéter vagy cső bevezetésével járnak (arteriogramm, artériáról készült röntgenkép, vagy a speciális tüdőfelvétel, a bronchogram).

Amíg legtöbbünknek nincs kifogása az ellen, hogy vérvételen vegyen részt, vizeletmintát adjon, röntgen vagy más képalkotó eljárásoknak (CT, MRI, PET) vesse magát alá, azt nem szeretnénk, hogy testünkbe különböző eszközökkel vizsgálódjanak. Különösen akkor, ha az orvos (általában inkább az ápolók) tájékoztat minket a lehetséges komplikációk hosszú listájáról. A vastagbéltükrözés lehetséges komplikációi közé tartozik például a bél perforáció (bélfalon szakított lyuk), erős bevérzés, sokk, tüdőembólia, idegbénulás. Ha mindez elriaszt minket a gyakori szűrésektől, maradjunk az életperiódusnak megfelelő vizsgálatoknál, amelyeket 21 éves korban, illetve 45 évesen érdemes elvégeztetni.

Általános fiziológiai vizsgálatok

- Átfogó vérelemzés

- Vizeletvizsgálat

- Széleskörű vas vizsgálat

- Teljes szív- és érrendszeri vizsgálat

- Teljes emésztőszervi vizsgálat

- Méregtelenítési profil

- Esszenciális és anyagcserével kapcsolatos zsírsavak

Speciális vizsgálatok férfiaknak

- PSA teszt, amely a prosztata specifikus antigén-szintjét határozza meg

- Tesztoszteron szint meghatározás

Speciális vizsgálatok nőknek

- Mellvizsgálat

- Női hormon vizsgálat

- Csontsűrűség mérés