1. Tájékozódjunk indulás előtt. Ha szeretnénk tudni, hova érdemes indulni Szlovákiában, milyen szállások állnak rendelkezésünkre, akkor érdemes hasznos gyűjtőoldalakat felkeresni, mint például ez, vagy éppen ez.

2. Ha gyerekekkel vagyunk foglaljunk szállást olyan közel a sípályákhoz, amilyen közel csak lehetséges, hogy krízis esetén „haza” tudjunk ugorni egy kis pihenésre vagy az elázott ruha lecserélésére.

3. A legtöbb szállodában és pályán (akár előre váltott síbérlet esetén is) már bankkártyával is fizethetünk, érdemes magunkkal vinni, mert időt és energiát spórolunk az egész családnak.

sxc

4. Az „Ott vagyunk már?” és a  „Mikor érünk már oda?” idegtépő frázisok elkerülhetőek, ha az utazást minél egyszerűbbre és gyorsabbra tervezzük. Válasszunk olyan sípályát, amelyhez közel van a repülőtér vagy a vonatállomás, és nem kell egyszer sem átszállni. 

5. Ha a helyi sí tanfolyamra akarjunk beíratni a gyerekeket, feltétlenül érdeklődjük meg, hogy milyen nyelven folyik az oktatás, és hogy vannak-e más magyarok is a csoportban, akikkel a gyerekek esetleg összebarátkozhatnak.

6. Olyan hotelt válasszunk, amelynek van több alternatív programjai a síelés mellé, mondjuk van úszómedencéje és/vagy játszóháza. Érdemes a Tripadvisor, vagy hasonló közösségi oldal segítségét is igénybe venni kereséskor.

Flickr (Creative Commons)

7. Ha tini van a családban az ingyenes Wi-Fi szolgáltatás elengedhetetlen, vagy különben számítsunk vaskos hotel számlára. Ne is próbáljuk otthon hagyni a laptopot.

8. Ami a pakolást illeti, a család minden tagjának legyen külön sí csomagja (amiben egész évben tárolhatjuk a sífelszerelést a gardróbban), ebben legyen benne a sícipő, a sísapka, a sál, az anorák, a meleg fehérnemű, zokni és a kesztyű (az extrákkal együtt). Minden mást csomagoljunk külön.

9. Kivétel nélkül minden utazás előtt ellenőrizzük ezeknek a csomagoknak a tartalmát (még akkor is ha egy évben többször síelünk). Mindegyik ruhaneműt próbáltassunk fel a gyerekekkel, nehogy a sípályán derüljön ki, mennyit nőtt az elmúlt hónapok során.

10. Az összes sífelszerelésére varrjuk rá a család vezetéknevét és egy mobilszámot, így ha valami elveszik, több esély van arra, hogy megkerül. Ne felejtsük, a pályákon síelő emberek többsége ugyanazon sportcégektől vásárolja a sífelszerelését, tehát magunknak segítünk, ha megkülönböztető jelzéssel látjuk el felszerelésünket.

11. Kesztyűből és sapkából mindig legyen tartalék, főleg a gyerekek számára.

12. Vegyünk napszemüveget vagy síszemüveget a gyerekeknek is, a síelés sokkal nagyobb buli, ha látunk is valamit.

13. A sisak is nagyon jó ötlet, de azt tartsuk szem előtt, hogy így a srácokkal naphosszat üvöltöznünk kell majd, mert a sapka korlátozza a hallást. Figyelmeztessük őket arra is, hogy a sisak nem jogosít fel a felelőtlen száguldozásra.

Dr. Vannai Judit

14. Vigyünk magunkkal kulacsot és egy kis tízórait vagy uzsonnát a pályára, mert ezzel sokat spórolhatunk. Az energia- és müzliszeletek remek megoldásnak számítanak egy hosszabb napra.

15. Nem árt, ha családonként egy telefon van nálunk vészhelyzet esetére. Vigyünk egy öregebb mobil relikviát magunkkal, amit nem sajnálunk akkor sem, ha egy véletlen esés közben darabokra törik.

16. Tanítsuk meg a gyerekeket a pályákon általános síelési szabályokra, hogy a balesetek minél jobban elkerülhetők legyenek.

17. Győződjünk meg róla, hogy a gyerek pontosan tisztába van vele, mikor kell abba hagynia a síelést. Ha a ruhája átnedvesedett, ha a sífelszerelésének valami baja történt, vagy ha elfáradt, rögtön szóljon nekünk a további krízis elkerülése végett.

18. Amikor kiismertük a pályát (Szlovákiában szerencsére a legtöbb pálya könnyen átlátható és megfelelő elrendezésű) és a környéket, beszéljünk meg egy családi vész-találkahelyet. Szúrjunk ki egy jól látható és könnyen megközelíthető pontot, ahova bárki odatalál, ha elkallódik. Beszéljük meg, hogy az  „ügyeletes” családtag minden órában odaszáguld a helyre, ha valaki elveszett.

19. Tanítsuk meg a gyerekeket, hogy ha elvesznek, a legjobb, ha egy gyermekkel lévő nőhöz vagy valamelyik személyzeti taghoz mennek oda segítséget kérni (akinek névtáblája van). Legyünk benne biztosak, hogy a gyerek tudja a hotel nevét és a telefonszámunkat (ilyenkor is jól jön, ha a sífelszerelésünket felcímkézzük).

Krisztina O'Brien