Ma már az egész világon a koszorúér-betegség a halál leggyakoribb oka, de ennek kezelése, ellátása az utolsó évtizedekben rendkívüli módon fejlődött. A súlyos koszorúér-szűkületre utaló tünetek esetén sürgősen szívkatéteres vizsgálatot végeznek, amely kimutatja a szűkült érszakaszokat. Ezeket a bevezetett katéter végén lévő ballonnal kitágítják, és a visszaszűkülés megakadályozására gyakran fémhálóból font hengert (sztent) is behelyeznek. Az újabb sztentek felszínét fokozatosan felszívódó gyógyszerekkel kezelik, melyek megakadályozzák a szövődmények kialakulását. 

A kutatók azonban folyamatosan dolgoztak a sztentek további tökéletesítésén. Az Abbott cég által kidolgozot sztent több esztendei vizsgálat után már idén a legjobb kardiológiai központokban forgalomba kerülhet Európa területén. Ez abban különbözik a korábbi hasonló eszköztől, hogy miközben továbbra is nyitva tartja a kitágított érszakaszt, fokozatosan fölszívódik, és engedi, sőt segíti a normális érállapot kifejlődését. Az új sztent anyaga a poli-L-laktid elnevezésű polimer, mely különleges gyógyszert is tartalmaz. A sztentben lévő készítmény (everolimus) már évek óta használatos. 

A Novartis gyár készítménye immungátló szer, melyet szervátültetések esetében adtak a betegeknek, hogy a beültetett szerv kilökődését megakadályozzák. Az everolimust kibocsátó sztentek kétéves megfigyeléséről és biztonságos működéséről már 2009-ben is beszámoltak a Lancet hasábjain. Két év alatt a sztent anyagának legalább egyharmada fölszívódott, ugyanakkor a véráramlás zavartalan maradt. Gregg Stone, a kérdés amerikai szakértője úgy véli, hogy az ilyen sztentek megakadályozzák a visszaszűkülést, sőt az erek tágulékonysága is helyreáll, nincs véralvadás, és nem fejlődnek ki zsírpárnák az érfalon.