Az elmúlt négy hétben ismét kitört az influenzajárvány, a megbetegedések száma minden megyében átlépte a járványküszöböt, a járványügyi helyzet viszont minden megyében különböző. A világjárvánnyal fenyegető nem szezonális influenzavírus – A(H1N1) – 2009 áprilisában jelent meg Mexikóban, valamint az Egyesült Államokban és májusra érte el Magyarországot. Az új influenzának a mintegy 30 százalékos oltottság mellett is az elmúlt szezonban 130 halálos áldozata volt.  Az eddigi adatok szerint az idei szezonban is ez a domináns kórokozó.

ksh.hu

Az influenzavírusok folyamatosan változnak, rendszerint mutációk révén. Ez az állandó változás teszi képessé a vírust arra, hogy elkerülje a gazdaszervezet immunrendszerét. Így, ha valaki influenzavírussal fertőződik meg, a szervezete ellenanyagot gyárt a kórokozó ellen. Azonban, ahogy a vírus megváltozik, ezek az ellenanyag-molekulák már nem ismerik fel a megváltozott vírust, és újabb járvány esetén ismét kialakul a fertőzés.

Noha idén kevésbé tűnik veszélyesnek a vírus, mint tavaly, tizenkét olyan halálesetről értesült mostanáig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), amely influenzás – az A(H1N1), illetve a B vírus – megbetegedéssel hozható összefüggésbe. A tizenkét ember közül nyolc – egy vagy több krónikus betegség miatt – az influenza szempontjából a fokozottan veszélyeztettek csoportjába tartozott, így jogosultak lettek volna a térítésmentes védőoltásra, de nem voltak beoltva. Egy embernél nem találtak kockázati tényezőt, három esetben még nem zárultak le az erre irányuló vizsgálatok.

Ingerek hatására aktiválódik

Influenzaszerű betegségről a legkorábbi feljegyzések az időszámítás előtti 412-ből származnak. A kór nagy számban szedett áldozatokat Athénban, később Nagy Károly seregében is. Az első feljegyzett nagy influenzajárvány 1580-ban söpört végig az afrikai kontinensen és Európán, és közel hét évtized múlva ezreket ölt a Karib-tengertől indulva Új-Anglia felé. Világméretű influenzajárványból a 18. században három, a 19. században négy zajlott le, közülük az első részletes adatok az 1889–1890-es „orosz nátháról” származnak.

Az influenzavírust a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) fehérjék határozzák meg. 1927-ben az első fennmaradt vírustörzs madárból, az 1931-es sertésből, az 1933-as az emberről emberre terjedő influenzából volt kimutatható. Utóbbiból az „A" variánst izolálták, amelyet követett a „B" és a „C" típus felfedezése. A kórokozó a járvány után tovább lappang az emberi testben, és ingerek hatására aktiválódik. Az egyes influenzavírus-törzsek különböznek gyakoriságukban, fertőzőképességük időtartamában és abban, hogy melyik fajt képesek megbetegíteni. Az „A” influenzavírus kiterjedt járványokat okoz, míg a „B” vírus általában kisebb helyi járványokért, a „C” vírus egyedi esetekért felelős. Az állati eredetű, madarakban és emlősökben élő, de az emberben is jól szaporodó vírus eltérő veszélyességű változatai alakulhatnak ki. Az „A” vírus két nagy törzse a humán és az avián változat. Sajátossága, hogy képes géncserét végrehajtani más fajok influenza "A" vírusaival. Könnyen mutálódik, kialakulása nem kötődik szezonhoz. Világméretű járványok általában negyven évente fordulnak elő.

A lakosság természetes, illetve mesterségesen szerzett immunitása – egy-egy évi fellángolás mellett – a hetvenes évek végétől erősödött. Így a járványok mérete és áldozataik száma is csökkent.

Sok a fiatal beteg

Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) szerint az ötödik héten folytatódott az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók számának emelkedése; másfélszer több beteget regisztráltak az orvosok, mint az előző időszakban, azaz 57 ezren keresték fel orvosukat influenzás panaszokkal. A betegek 31,5 százaléka gyermek, 40,9 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt, 22,3 százaléka középkorú, 5,3 százaléka 60 éven felüli volt.  Sokan kerültek kórházba, és intenzív osztályra is. Hatvanöt új beteg részesült intenzív ellátásban influenzaszerű megbetegedés miatt a múlt héten, másfélszer annyi, mint az azt megelőző héten, míg a gépi lélegeztetést igénylő betegek száma csaknem a kétszeresére nőtt. Az influenzaszerű megbetegedés miatt 311 ember szorult kórházi ápolásra.

Az OEK folyamatosan gyűjti az adatokat az influenzával összefüggésbe hozható halálesetekről. Az adatgyűjtés célja az, hogy megállapítsák, Magyarországon mely lakosságcsoportok vannak a leginkább kitéve a súlyos, halálos kimenetelű influenza veszélyének. A halálesetek most közölt száma csak töredéke a ténylegesnek. Azt ugyanis, hogy hányan halnak meg egy influenzaszezonban, csak a későbbiekben – az úgynevezett többletmortalitásból (halandósági arányból) kiszámolva –lehet megállapítani.

Elkerülhető a súlyos szövődmény

Járványoknál érdemes kerülni a zárt helyeket, illetve a tömeget. Aki megbetegszik, pár napig maradjon otthon, de legalábbis védje környezetét azzal, hogy zsebkendőbe köhög, tüsszent vagy maszkot hord. A betegség magas lázzal jár, és a szövődmények kialakulása is sokkal gyakoribb, ráadásul súlyosabbak is, mint például egy megfázásnál. Azért is érdemes otthon maradni, mert a beteg már a tüneteket megelőző nap, de azok kialakulását követően még 3-7 napig fertőzi a környezetét.  

A megelőzés másik, és hatékony módja az időben megkapott védőoltás. Azokban az országokban, ahol elvégezték az idei influenzaszezonban kimutatott vírusok részletes vizsgálatát, megállapították, hogy az ajánlott vakcinák védelmet nyújtanak mind az influenza H1N1 vírusa, mind pedig a B vírus ellen. A WHO adatai szerint a vakcina törzsek és az adott járványt okozó törzsek kellő egyezése esetén az oltott egészséges felnőttek 70-90 százalékában bizonyulnak hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39 százalékkal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57 százalékkal csökkentheti. Az intézményekben, ápolási otthonokban élő, influenza ellen oltott idős személyek között a kórházi kezelés gyakorisága felére, a tüdőgyulladás, mint gyakori szövődmény kockázata 60 százalékkal, a halálozás kockázata 68 százalékkal csökkenhet.