Hétfőn séta közben belecsapott a villám egy nőbe a Margitszigeten, akit újra kellett éleszteni. A járókelők kezdték meg a szerencsétlenül járt harminc év körüli nő újraélesztését, amit aztán a mentők folytattak. Az Index információja szerint jelenleg stabil az állapota a 30 év körüli nőnek, de egyelőre altatják. Még nem tudták megállapítani, hogy történt-e agyi károsodás a néhány perces keringési leállás alatt. A sérült nyakánál találták meg a belépési pontot, azaz a nyakán hatolt be a villám és a talpánál távozott.

Nem volt ennyire szerencsés az a 63 éves székesfehérvári asszony, akit május végén ért halálos villámcsapás a Velencei-tónál, Gárdonyban. Az asszony a férjével üldögélt a tóparti Horog utcában, amikor a térség felett átvonuló heves zivatart kísérő villám belecsapott. A mentők sikertelenül próbálták meg újraéleszteni.

AP

Kökény Zoltán traumatológus statisztikai adatokat idézve elmondta, hogy a villámsújtotta emberek 80 százaléka férfi: harmaduk munkavégzés közben sérül meg, de különösen veszélyeztetettek a magasban dolgozók, az építőmunkások vagy a mezőgazdasági dolgozók. Ahogy nagy veszélyben vannak a vízen tartózkodók, úszók, csónakázók, horgászok is. 

A tapasztalatok szerint közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést vagy recsegést lehet hallani, és bőrünkön felállhat a szőr vagy bizsergést érzünk. Sokan erős ózonszagot éreznek, a villámcsapás közelében ugyanis nagy mennyiségben keletkezik a kisülés következtében.

A villámcsapás ritka balesetnek számít, viszont igen magas a halálozás, mintegy 40-50 százalék. A nagyfeszültségű baleset speciális formája, eltérés abban mutatkozik, hogy az áramerősség lényegesen nagyobb, viszont a behatási idő rövidebb. Villámcsapás érhet minket közvetlenül (direkt) vagy közel becsapó villám (lépésfeszültség) következtében. A közvetlen, nagy áramhatás mellett, gyakoriak az égési sérülések, illetve a hangrobbanás következtében kialakuló járulékos károsodások. További tünetként jelentkezhet az azonnali eszméletvesztés, a villám ugyanis legtöbbször a fejet éri. De leállhat a keringés, életveszélyes szívritmus zavarok léphetnek fel, illetve légzésmegállás a légzőizmok bénulása miatt. Előfordulhat látászavar vagy dobhártya átszakadás, súlyos égési sérülések, páfrányszerű bőrelváltozások.

A traumatológus szerint más elektromos sérülésektől eltérően a villámcsapás ezredmásodpercek alatt végigfut a testfelületen, néha csak megtépi a ruházatot, némi égési sebet vagy felületes sérülést hagy maga után, esetleg még azt sem. Az azonban teljesen téves elképzelés, hogy ha valaki túlél egy villámcsapást, akkor már semmi baja nem történhet. A villámcsapás járhat nyilvánvaló, szemmel látható sérülésekkel, okozhat égést, ledöntheti a sérültet a lábáról, csontját törheti, hallászavart okozhat. Tudatzavarral, emlékezetkieséssel is járhat és később is megjelenhetnek panaszok – például krónikus fejfájás – magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy minden villámcsapást szenvedett emberhez azonnal mentőt kell hívni, majd orvoshoz kell vinni. Addig is ellenőrizni kell az alapvető életfunkciókat  – légzés, keringés –, a beteg tudatállapotának felmérése. Mindig ellenőrizni kell a pulzust, ha lehet, folyamatosan. Szükség esetén meg kell kezdeni az újraélesztést. A testhelyzet az eszméleti szinttől függ, ha eszméletlen a sérült de kielégítő életjeleket tapasztalunk, akkor a legjobb a stabil oldalfektetés, de szóba jöhet a sokkfektetés. A hőmérséklettől függően ügyeljünk arra, hogy ne hűljön ki a villámsújtott ember. Amennyiben úgy ítéljük meg és lehetőségünk van rá vigyük a sérültet az esetleges újabb villámcsapás elkerülése érdekében védett, biztonságos helyre; ezt megtehetjük például a Rautek-féle műfogással.

AP

Statisztikai adatok szerint 90 százalékos a túlélési ráta, ha van másik ember is a közelben, aki tud segíteni a villámcsapással sújtott társán. Ezért, ha ilyen helyzetbe kerülünk, ne mulasszuk el segítségnyújtást.