A Translational Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett eredményeket egy tanulmányra alapozták, amelybe 25 nőt, valamint jelenleg tíz és tizenkilenc év közötti gyerekeiket vonták be. Ezek az asszonyok olyan extrém otthoni körülményeknek, erőszaknak voltak kitéve, melyek ritkán fordulnak elő az állapotos nőknél, így szerencsére ritka az ilyen mértékű mindennapi stressz.

AP

A tanulmányban elemezték az anyák és gyerekeik génjeit, összehasonlították azok metilációs mintázatát (a DNS-molekulát körülvevő kisebb metilcsoportok elhelyezkedését), és úgy találták, hogy a gyerekek egy részénél megváltozott a glükokortikoid elnevezésű receptorhoz tartozó gén működése. Ez a receptor segít abban, hogy a szervezet megfelelő módon válaszoljon a stresszhatásokra. A tapasztalt génváltozás olyan jellegű volt, amely tipikusan a méhen belüli fejlődés idején történhet meg.

A glükokortikoid receptor metilációjának ilyen jellegű megváltozása érzékenyebbé teszi az egyént a stresszre, ami azt jelenti, hogy mentálisan és hormonálisan is gyorsabban reagál a hatásra, ezáltal hajlik az impulzívabb viselkedésre.

"Úgy tűnik, hogy azok a babák, akik olyan jeleket kaptak mamájuktól, hogy egy veszélyes világba születnek, gyorsabb reagálók. Kisebb a stresszre vonatkozó tűréshatáruk és érzékenyebbnek látszanak rá" - magyarázta Thomas Elbert kutatásvezető, a Konstanzi Egyetem munkatársa.