A Magyar Hírlap november végén írt arról, hogy információi szerint az Uzsoki utcai kórházban morfintúladagolásban meghalt betegek ügyében vizsgálódik a rendőrség. A lapban megjelentek szerint végstádiumban lévő daganatos betegeknek a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfiumadag négyszeresét-ötszörösét adták be, s ennek következtében az érintettek néhány napon belül meghaltak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) életvédelmi osztálya az ügyben ismeretlen tettes ellen, emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat nyomozást.

MTI/EPA

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az ügy után szakértőkből álló ad hoc bizottságot állított fel, hogy áttekintsék a végső stádiumban lévő betegek kezelésének aktuális helyzetét, és arról a minisztérium számára jelentést készítsenek. A testület megállapításait szerdán ismertette a tárcavezető: a felkért szakértői bizottság szerint a végső stádiumban lévő betegek fájdalomcsillapítása, illetve a kábítószerek alkalmazása jogi szempontból rendezettnek tekinthető.

A bizottság ugyanakkor azt is megfogalmazta, hogy javítani kell a terminális állapotú (elsősorban daganatos) betegek fájdalomcsillapításának jelenlegi helyzetén, például az ellátó helyek kapacitásának növelésével, a magyarországi hospice hálózat fejlesztésével és a kezelés színvonalának emelésével. Az egészségügyi államtitkárság a bizottság megállapításai alapján cselekvési tervet dolgoz ki, amelynek lényegi elemeként az orvos és szakorvosképzésben is nagyobb hangsúlyt kap a jövőben a végstádiumú betegek tüneteinek kezelése, az úgynevezett palliatív medicina külön szakorvosi képesítést kap. (A palliatív orvoslás az előrehaladott megbetegedésben szenvedő és korlátozott várható élettartamú beteg aktív, holisztikus kezelése abban a szakaszban, amelyben a betegség már nem igényel gyógyító kezelést, és a fájdalom, az egyéb betegségi panaszok, pszichológiai, szociális és spirituális problémák leküzdésének van a legfőbb prioritása.)

Palliatív gondozás, halál és betegjogok

A minisztérium részletesen kitért arra is, miért is fontos a palliatív gondozás. Csillapítja a fájdalmat és az egyéb kínzó tüneteket, miközben az életet és a halált normális folyamatnak tartja. Ahogy arra is figyel, hogy beteg a lehető legaktívabban élhessen a halálig. Ugyanakkor leszögezik, hogy a palliatív ellátás nem az eutanázia aktív vagy passzív formája, célja nem az élet meghosszabbítása vagy megrövidítése, hanem a haldokló szenvedéseinek csökkentése olyan formában, amelyet az önrendelkezés birtokában levő haldokló kíván.

A bizottság megállapította, hogy a társadalmi köztudat nem mer a halál kérdésével foglalkozni, ezért az ilyen helyzetben érvényesíthető jogok ismerete is hiányos.

Túry Gergely

A betegeket ellátó egészségügyi személyzetnek is hiányosak az ismeretei, nincsenek kialakult magatartásformák, és keveset tudnak az ilyenkor helyes klinikai gyakorlatról is. De a hospice ellátás is gyerekcipőben jár még itthon.