A Pediatrics című online lapban megjelent tanulmány során a szakemberek közel 1400 olyan gyerek adatait nézték át, akiknél vagy jelenleg is fennállt az autizmus, vagy valamikor a múltban állították fel róluk a diagnózist, ám az mára már elavult. A vizsgálat során három korcsoportot különítettek el, a 3-5, a 6-11, illetve a 12-17 éveseket.

A legkisebbek esetében azt tapasztalták, hogy akiknél aktuálisan is fennállt az autizmus, tizenegyszer nagyobb valószínűséggel küzdöttek tanulási nehézséggel, és kilencszer gyakrabban mutattak egyéb fejlődési lemaradást, mint azok, akiknél korábban szerepelt ugyan a diagnózisukban autizmus, de a tanulmány idején már nem. Eközben a 6-11 évesek között azt figyelték meg a kutatók, hogy az aktuálisan is autistaként diagnosztizáltaknál négyszer nagyobb valószínűséggel fordultak elő korábban beszédbeli problémák vagy szorongásos tünetek, mint azoknál, akiknél már nem állt fenn a diagnózis. Végül, a tinédzserek esetében azt mutatták ki, hogy a jelenleg is autistaként nyilvántartottak négyszer nagyobb gyakorisággal küzdöttek beszédproblémákkal és tízszer gyakrabban epilepsziával, mint azok, akiknél már nem állt fenn az állapot.

Tristam Smith, a Rochester Egyetem viselkedéskutatója a vizsgálati eredményekből azt a következtetést vonta le, hogy a fejlődésbeli lemaradás növeli a valószínűségét annak, hogy valakinél megmarad az autizmus, ez pedig jó támpont lehet a szülők számára is, akik gyakran szeretnék tudni, mire számíthatnak a jövőben autista gyermekük állapotával kapcsolatban.