A 60-75 év közötti, megfelelően kezelt cukorbeteg nők hallása jobbnak bizonyult azokénál, akik elhanyagolták betegségüket, ugyanolyan jónak, mint egészséges kortársaiké. A 60 év alatti betegek azonban jelentősen rosszabbul hallanak még megfelelő gyógyszerezés esetén is. A férfiak hallását általánosságban sokkal rosszabbnak találták, függetlenül az életkoruktól és a cukorbetegség meglététől.

"Valamilyen mértékű hallásvesztés az öregedés normális része mindenkinél, de a cukorbetegeknél a folyamat gyakran felgyorsul, különösen, ha a vércukorszintet nem tartják kordában gyógyszerrel és diétával” – mondta el Derek J. Handzo, a Henry Ford Kórház fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti osztályáról.

Az Amerikai Diabétesz Társaság szerint az Egyesült Államokban közel 26 millió embert érint a cukorbetegség, 34,5 milliót pedig valamilyen halláskárosodás. A hallásproblémák jele lehet, ha valaki nehezen tudja elkülöníteni a háttérzajokat, nagy csoport beszélgetéseit nyomon követni, vagy fel kell hangosítania a tévét és a rádiót. Habár korábban már kutatták a cukorbaj és a hallásproblémák kapcsolatát, a Henry Ford munkatársai arra voltak kíváncsiak, milyen különbségek tapasztalhatók a jól és rosszul beállított cukorszint, illetve az egészséges emberek állapota között. 990 beteg adatait tekintették át, akiknél 2000 és 2008 között hajtottak végre hallásvizsgálatot a kórházban. Nem, kor és a cukorbetegség jelenléte szerint osztályozták őket. A cukorbajosokat további két csoportra osztották a kezelés minősége szempontjából.

Handzo megjegyezte, hogy a korábbi kutatások nem foglalkoztak a vércukorszinttel, és nem dolgoztak ennyire változatos kísérleti alanyokkal. A Henry Fordban megvizsgálták a betegek átlagos hallásérzékenységét (PTA) és a beszédfelismerést, különböző időpontokban. A rosszul kezelt 60-75 év közötti cukorbeteg nők hallását sokkal rosszabbnak találták, mint azokét, akik karban tartották betegségüket. A 60 év alatti cukros nők hallása a betegség állapotától függetlenül gyengébb volt, mint egészséges társaiké. A férfiak esetében nem találtak jelentős eltérést a három csoport között.