A rettegett betegség Európában már rég a múlté, de Ázsia, Afrika és Latin-Amerikai bizonyos területein még mindig szedi áldozatait. Új-Delhiben és India más nagyvárosaiban is lehet találkozni betegekkel.
Az útkereszteződésekben kopogtatnak be az autók szélvédőjén, hogy pár rúpiát kolduljanak. Koszos rongyaik alól kivillannak ujj nélküli kézcsonkjaik, vannak, akiknek már kezük, vagy lábuk sincs. Némelyeknek az arcát torzítja el a kór. A lepra tönkretette az életüket. Vasárnap volt a lepra világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre, amely még most is évente 120 ezer embert betegít meg Indiában, világszerte pedig még kétszer ennyit.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a kormányok felmérései szerint az elmúlt években csökkent a halálos áldozatok száma. India nemzeti leprafelszámoló programja is a sikeres küzdelemről számolt be, mások azonban óvatosságra intettek. „Még Indiában is az a benyomás a statisztikák alapján, hogy a probléma csökkenő tendenciát mutat” – mondta el Raibir Singh, a német lepra és tuberkulózis szövetség képviselője, amely már több mint 50 éve tevékenykedik az országban. A kimutatásokból azonban az derül ki, hogy néhány régióban még mindig magas a fertőzöttek száma.
Szegények betegsége
A leprát a nyolcvanas évek óta sikeresen kezelik három antibiotikum kombinációjával, amelyeket több hónapon át kell szedni. „Akkoriban abban reménykedtünk, hogy kontrollálni tudjuk a leprát, de sajnos nem így lett, mert még mindig nem tudunk mindent a terjedéséről” – említette meg Burkhard Koemm, a német szövetség vezetője. A kutatásokhoz több pénzre lenne szükségük.
A lepra emberről emberre terjed. A zsúfolt, koszos helyek, mint például India hatalmas nyomornegyedei, remek táptalajul szolgálnak. Az alultápláltság és a szennyezett ivóvíz a gyenge immunrendszerrel együtt szintén nem tesznek jót, ezért hívja sok szakember a leprát a szegény ember betegségének. „Pontosan az életkörülményeik miatt nehéz a betegeket diagnosztizálni és kezelni” – jegyezte meg Singh. Sokuk figyelmét annyira leköti a mindennapi betevőért való küzdelem, hogy észre sem veszik az első jeleket, mint például a bőr elszíneződését. Legtöbbször csak akkor fordulnak segítségért, mikor a végtagjaik érzéketlenné válnak.
Kritikus a korai felismerés
Ilyenkor azonban általában már késő, mert ha az antibiotikumok hatnak is, a központi idegrendszer már helyrehozhatatlan károsodást szenvedett, az áldozat pedig egész életére torz marad. „Fontos a korai diagnózis, ezért az egyik kiemelt terület az emberek felvilágosítását célzó kampány” – magyarázta Singh.
A kampány is része a német szövetség programjának, amely orvosi kezelésben részesíti a lepra miatt deformált embereket, és igyekszik őket visszaintegrálni a munkaerő-piacra. 2011-ben több mint 30 ezer indiai polgáron segítettek. Singh szerint a testi fogyatékosság megnehezíti a gyógyult betegek visszatérését. Gyakran megbélyegzik és kiközösítik őket, mert sokan még mindig félnek attól, hogy elkaphatják a leprát.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
