Irina Guseva Canu, a francia nukleáris biztonsággal foglalkozó intézet egyik vezetője és munkatársai az urán készítményekkel foglalkozó dolgozók szív-és érrendszeri állapotát tanulmányozták. Az igen alapos vizsgálat során csaknem 28 évre vonatkozó egészségügyi adatokat gyűjtöttek össze, tanulmányukat az Occupational and Enviromental Medicine szakfolyóirat közölte.

A radioaktív anyagokkal dolgozó munkahelyeken 1960 és 2006 között 2897 ember került kapcsolatba uránnal. Voltak, akik természetes uránnal érintkeztek és voltak, akik lassan oldódó urán készítmények útján foglalkoztak a sugárzó anyaggal. A munkások többsége csak egyik uránfélével került kapcsolatba, de a csoportnak mintegy negyede a munkahely mindegyik feldolgozási módján dolgozott.

A kutatók a több évtizedes megfigyelés során a halálozási statisztikák adatait is értékelték és arra is figyeltek, hogy hány esetben volt a halál oka szívinfarktus, illetve egyéb érrendszeri esemény, például agyi katasztrófa.

A szív- és érrendszeri halálozás az oldódó urán készítménnyel dolgozó munkások esetén a radioaktív sugárhatást nem szenvedő munkatársakhoz képest megduplázódott. Azok, akik természetes uránérccel kerültek kapcsolatba, mintegy 70 százalékkal gyakrabban haltak meg szív-és érrendszeri okok következtében, mint az ilyen sugárkárosodástól mentesen dolgozók.

A francia munkacsoport azt is megnézte, hogy a szív-és érkárosodás szempontjából súlyos kockázati tényezőnek számító dohányzásnak, mennyi szerepe volt a tragikus eredményben. A matematikai értékelés azt igazolta, hogy az urán bármelyik formája növelte a cigarettázók egyébként sem kisfokú halálozását, de az esetszám nem volt elég a határozott statisztikai bizonyítékhoz.

A szív- és érrendszeri halálozás fokozódása a radioaktív sugárhatás időtartamával arányosan növekedett, de a kutatók véleménye szerint további vizsgálatokra van szükség.