Van-e élet a durvuló kalocsai mánián túl?

Van-e élet a durvuló kalocsai mánián túl?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
TA
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egyre látványosabban tör utat magának a popkultúrában minden, ami magyar. Úgy folyik az újraélesztés, hogy közben lavírozni kényszerülünk, nehogy becsússzunk valamelyik politikai oldal máza alá, csak mert meghallgatunk egy Ghymes számot vasárnap délután. Az igény egyértelműnek tűnik, ezt pedig a mainstream sem hagyja szó nélkül. Magyaros gasztromuzikális dizájnkalandozásra indultunk.

Van, aki úgy éli meg a magyarságát, hogy négyévente szurkol egy csapatnak az olimpián, van, aki pirosfehérzöld bólogatós kutyát tesz a kocsija kalaptartójára, van, aki mindig meghatódik a Himnusz alatt, van, aki néptánc sessionökre jár, és van, aki csak belföldön nyaral és csak magyar terméket vesz.

Van, aki mindig az első sorban esik katarzisba a Magyar Dal Napján, van, aki már szerzett kalocsai mintás bugyit, van, aki a pörköltszaft sűrűségében és a vörösbor zamatában méri a magyar virtust, van, akinek kint van Orbán Viktor képe a nappalijában, és biztos van olyan is, aki csak valahol magában éli meg, hogy tartozik valahová. Megnéztük, mennyit engednek be mindebből a gasztronómiai terek, a zene és a kortárs design.

Kalocsai-dömping

Mivel a kalocsai minta már hisztériát súroló hype-pá duzzadt, csak idő kérdése, hogy elszaporodjanak a neten a rajta élcelődő mémek. A motívum, ami a 20-30-as évek öltözködésében megélt aranykora után a tévék tetejéről végül visszahúzódott a szuvenír boltok polcaira, most megint kitört, és megingathatatlannak tűnik.

Robogóval is megfér
©

Arról megoszlanak a vélemények, mennyire tesz jót a kalocsainak az eredetit torzító felhasználás, mégis tény, hogy ma már lehet kalocsai mintás autónk, farmerünk, cipőnk, gumicsizmánk, wc-papírunk, iPhone tokunk, fülbevalónk, táskánk, biciklink, műkörmünk, tetoválásunk, kamionunk, és olimpiai formaruhánk is.

Vagyis szinte nem létezik olyan felület, amire ne illesztették volna fel az originál mintának valamilyen újragondolt változatát. S bár azon el lehet morfondírozni, miért ez az egyetlen motívumkincs, ami beette magát az országimázstól kezdve a kortárs divattervezők agyán át a vécénkig, a világsztárok nem sokat töprengenek azon, viseljék-e. Az elmúlt egy évben Nicole Kidman, Surie Cruise, Lewis Hamilton, Jenson Button és Iker Casillas is megjelent már benne.

Mindenkinek egy matyóbetyárt

A designerek világában a kalocsain túl is sokaknál hangsúlyos a magyar. A Nagy Diófa utcai designbolt, a Grand Village például újrahasznosított anyagokat turbóz fel matyóhímzéses designöltéssel és egyéb magyaros mintákkal – ez a folk art recikli.

©

A Gubolyka a Magyar Népmesék világát idéző hímzett etno táskákat készít, vadjutka Modern Magyarország címmel csinált ékszersorozatot modern anyagokat vegyítve a hagyományos, hímzett mintákkal, míg a Folqa elmélyült, rátermett, vagy éppen természetbarát betyár figurákat alkot humorral fűszerezve – az árak alapján inkább külföldieknek.

Ősi saját, modern világ

Nem újdonság, mégis vannak újabb és újabb trendek abban is, ahogy a magyar népzene beépül a popkultúrába. A Sebestyén Márta által képviselt, az Angol betegnek köszönhetően világhírűvé vált, és a magyar kultúra nagyköveti szerepét is magán hordozó irányvonal nem maradt utánpótlás nélkül. Palya Bea és Szalóki Ági megtartották a magyar ízt, de egy-egy Karády-s, vagy éppen franciás kanyarral ki is kacsintottak az érzésvilágból.

Rajtuk kívül számtalan olyan előadó van, aki vagy szövegben, vagy hangzásban markol bele a magyarosba.  Ott van mindjárt a saját bevallásuk szerint egy „lófingató pálinkázás utáni árokparti muzsikálásból” született Bohemian Betyars magyar virtussal alágyújtott punk-ska-cigány hangzása, vagy a kevésbé vad Szabó Balázs Bandája.

„Szerettem volna megtalálni a népzenei hangszerek és a könnyűzenei hangszerek közös metszetét, ahol átmerészkedhet az ősi saját és az eltanult modern világ egymáshoz” – írja Szabó Balázs. A cél pedig teljesült, bár a Fankadeli betéteket hallgatva a számokban néha berezeg a talpunk alatt a nemzeti talaj, igaz, azóta a két zenész útjai épp a "nemzetieskedés" miatt szétváltak. A Zuboly megint elég bátran keveri a stílusokat: a magát broken etno zenekarként definiáló banda ötvözi a népit a rappel, a breakkel és a hip-hoppal – sajátos a lüktetés.

És ha már fúzió, az idei Sziget mínusz 1-edik napi fellépőjét, a Csík zenekart sem hagyhatjuk ki, mint a magyar népzene és az MR2 Petőfi Rádió repertoárjának olvasztótégelyét. Esetükben azonban a fúzió nem áll meg a zenében, hiszen az utóbbi években állandó fellépői lettek a Fidesz kampányrendezvényeinek. Szívesen említenénk az egyébként nagyon igényes Kerekes Bandet is, ha már megbocsátottuk volna nekik a Mr. Hungary című kínos slágert. (És itt állhatna a Nox vagy a Holdviola is, mint a magyar népzene hírnökei, ha autentikusságukat nem mosná el valami ragacsos csillámpor.)

Rezgős csülök, piros lábas

A magyaros vonulat a gasztronómiából sem marad ki. Vannak éttermek, amelyek vállaltan és hirdetetten helyezik előtérbe ezt az irányzatot. A Pesti Disznó paprikás krumplis-sertés kolbászos-hagymás tört burgonyás-savanyúságos ízvilágával egyértelműen versenyben van magyaros ízekben, de ide sorolhatjuk a Bíró Lajos séf újragondolt magyar ételeit felvonultató Bock Bisztrót is. Itt klasszikus előétel például a kolbászos lecsó piros lábasban, de a folyamatosan változó kínálatban szerepelt már  székelykáposzta rezgős csülökkel is,az étlapról pedig levehetetlennek bizonyul az ökörpofa retro.

Paprikás krumpli sertés kolbásszal és savanyúsággal
©

Óbuda egyik legrégebbi vendéglője, a Kerék, úgy hirdeti magyaros ételkülönlegességeit, hogy közben az egészséges táplálkozás elemeinek beépítésével is kecsegtet. Náluk kóstolhatunk óbudai betyárpecsenyét, magyaros szűzérméket, vagy éppen sertéspörköltet galuskával. Szintén őrzi a hagyományos magyar ízeket az étlapján a Rosenstein a Keletinél (a mangalica cigánypecsenye krumplistésztával is felbukkan az étlapon), vagy a IX. kerületi Kaltenberg többek között a bugaci csípős pecsenyéjével.

A Mekitől a Kossuth térig

A magyaros ízek még a Mc Donald’s tavalyi felhozatalába is belopták magukat nyolc hétre. Akkor csalamádés hamburgert ehettünk édes buciban, volt fokhagymás szószos lángos, és Erős Pistával fűszerezett csirkés szendvics is. A Retro Junior szendvics egyébként még most is benne van a párszázas ajánlatukban.

Választék tehát van, a piacon azonban lehet még terjeszkedni, ezt tervezi többek között Cserpes István is, aki a Liszt Ferenc tér környékén szeretne egy olyan étkezdét nyitni, ahol megkapjuk a hagyományos bableves-mákostészta kombinációkat is, befogadható áron.

Egyre nagyobb kereslet a házi sajtok iránt
©

És ha már a gasztrokultúránál tartunk, szintén feltűnő jelenség, hogy egyre több háztáji piac nyílik Budapesten, a legkülönbözőbb közegekben. A legnagyobbat a Szimpla Kertben nyílt vasárnapi piac robbant, de pár hétre rá nyílt egy termelői piac a Kossuth téren is a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt (itt minden pénteken vásárolhatunk), augusztus elején pedig a VII. kerületi Rózsák terénél is elindítottak egyet. Bár utóbbi kettővel a minisztérium célja az, hogy élénkítsék a magyar mezőgazdaságot, sokan panaszkodnak arra, hogy bár jobb és finomabb a hazai, kifizetni mégsem tudják.