szerző:
Lukács Andrea
Tetszett a cikk?

A borcímke-divat nem szezonális, nem változik az évjáratok szerint. Van pincészet, ahol már évtizedek óta ugyanazt a logót használják, mások többször csiszolnak az arculaton. Kiválogattunk néhányat a temérdek közül a Budavári Borfesztiválon és szóba elegyedtünk a borászokkal, akik örömmel meséltek a dizájnról. Kiderült az is, hogy a humorfaktor egyedülálló a magyar „címkészetben” .

A játékosság és a humor egyre merészebben jelenik meg a magyar boros palackokon, de a klasszikus ábrák, a borász aláírását megörökítő címkékből is találunk jónéhányat. A Budavári Borfesztiválon járva amint rákérdeztünk egy pincészetnél a borcímkék történetére, a borász szeme felcsillant, annyira, mintha a préselési eljárásról, vagy a cukorfokról faggattuk volna őket. Pedig mi a dolga a címkének: eladni a nedűt. Az értékesítéstámogatásnál azonban sokkal több fér rá 70x110 miliméterre.

Nyakas, mint a ló

TSZ volt régen a Nyakas pincészet földbirtokán Tökön. A termelő szövetkezet elnökeinek hobbija pedig az, hogy díjnyertes lovakat tenyésszenek. A nyolcvanas években a helyi Patkó csárda a német turisták részére számos pusztaprogramot kínált, köztük természetesen ménesmustrát is. De mi köze mindennek a Nyakas-borcímkéhez? Hát a ló.

Az első Nyakas-címkék 1997-ből
©

A termelő szövetkezet megszűnt, a lovak szeretete maradt, nem csoda, hogy 1997-ben a szőlőtermesztésből kikerülő első palack borokra a pincészet vezetősége is a nemes állatot akarta biggyeszteni. László Attila, a Nyakas képviselője a Budavári Borfesztiválon a kérdésünkre elárulta, hogy a most látható „száguldó pacifej” csak 2004-ben került az üvegre, de a legelső időkben még kézzel rajzolt paripákkal illusztrálták a budai borvidék nedűjét. Azóta csak egy újítás történt, méghozzá 2011-ben, amikor a rozéjukat címkézve rájöttek, hogy egy kivágással oldják meg a lófej árnyalatát: a bor színe tölti ki a sziluettet.

Sauska. Pont

A lyukas dizájnban Sauskáék alkottak nagyot a pontjukkal a címke közepén. A fiatal borászatnak szüksége volt egy ütős ötletre, hisz a kilencvenes évektől egyre fejlődő magyar piacon csak 2007-ben kezdtek el helyezkedni. Sauska Krisztián nem a tradíciókra alapozott, hisz nem is volt boros tapasztalata – az USA-ban csinálta meg a szerencséjét fénycsőgyártásból.

Villányban ultramodern pincészetet rendezett be, a palackokon látható lyukacskának pedig filozófiája van: a tökéletességre való törekvést, az örök keresést szimbolizálja Katona Dániel értékesítési igazgató elmondása alapján. A fiatalosság, a szabad gondolkodás, a mérnöki háttér is visszatükröződik a borokon, nem hiába alkalmaznak prímszámokat a borfajták megjelölésére. Minél alacsonyabb a szám, annál jobb a minőség.

Gere és az örök Kopár

©

A villányi Gere Attila borok címkéi közül a Kopár az egyetlen, ami nem Ipacs Géza, a híres borcímke-grafikus keze munkája. A fehér alapon archaikus vörös betűkkel szereplő feliratot a borász állítólag egy külföldi útjáról „hozta magával”, még 1987-ben. „Körülnézett, máshol hogy néznek ki a címkék, mert itthon még egyáltalán nem volt kultúrája az ízléses arculatnak” – meséli Gere Andi, a borászfamília marketingért felelős tagja. Később, amikor Ipacshoz fordultak, hogy a többi fajtának tervezzen új ruhát, a Kopárt nem engedték átalakítani.

Ipacs Géza címkészete

Személyes ügy, nem esztétikai. Ipacs Géza legalábbis ebben látja a borcímkék lényegét. A grafikus csaknem tíz éve adta fejét a borok öltöztetésére, a St. Andrea Akutyafáját-jával pedig rögvest valami szokatlant alkotott 2004-ben. „A humor nem volt jellemző sem itthon, sem máshol a borcímkékre, először sokan meg is ütköztek rajta” - meséli Ipacs, aki több száz magyar borcímkét talált már ki azóta. Lőrincz György, az egri borász szavajárása adta az ötletet a vörösbor nevéhez, Ipacs ugyanis az embert nézi a borban.

Abban pedig állítólag ott az igazság. A sikere saját bevallása szerint ennek köszönhető: „van, hogy egy egész napot eltöltök a borásszal, aki sokszor megtorpan, ha az arculati elemeken ki kell fejeznie önmagát”. A grafikus a személyes beszélgetés során kideríti, hogy milyen attitűd jelenjen meg a palackon: ami a legjellemzőbb a készítőre. Így került hajókormány a balatoni Bujdosóék üvegeire, mivel kibökték, hogy gyerekkorukban imádtak a vízen lenni, és az első minimál címke Demeter-féle maszkulin XY is az ő munkája 2003-ból. Ipacs ötlete volt a gonzó-márkázás: három évvel ezelőtt jött Bolyki Jánosnál a Hazug mókus nem tűri az erdőt, az Ördöngős, mint egy nyúl, amelyek egy álközmondással és egy fiktív történettel gazdagítják a borarculatot. Nemsokár a Keselyű nem kér uborkát fantázianevű palackból is lehet már kóstolni. Zekket, a nyulat pedig először saját szórakoztatására találta ki, Zwack Izabellának viszont annyira megtetszett, hogy borválogatásán már ott díszeleg. Ezek az ötletek Ipacs szerint azért kedvesek a fogyasztóknak, mert pajkosságot visznek a néha túl komolyra vett, sommelier-i magaslatokba emelt borozásba.

Zekk, a nyúl is borra került
©

 

Bősz Adrián, a bátai

A Szekszárd-környéki fiatal borásznak konkrét elképzelései voltak a címkéjéről. „Legyen rajta valami bátai” – ehhez ragaszkodott Bősz, amikor a hímestojásokról ismert vidék díszítésnél kötött ki, híven a szülő- és szőlője termőföldjéhez. A cirádás minták alatti cikornyás betűk jelzik a fajtát, és az sem baj, hogy nem olvashatóak első ránézésre. A márka viszont modern tipológiát kapott, ez közös minden üvegen, a prémium borok bátai élővilágot ábrázoló vignettáin is a vastagon szedett kisbetűs név jelenik meg, így tökéletesen megvalósítja a címke értékesítéstámogató funkcióját.

Vágvölgyi Péter tervezte Bősz Adrián cimkéit
©

Janus-arc

Szocreál. Ez az első gondolat. Inkább szecessziós – vágja rá Pécsi-Szabó Dénes, a villányi Janus borház képviselője, amikor rákérdeztünk a címkestílusra. A fiatalember egy filmes barátjával dugta össze a fejét, amikor ki kellett találni a borok öltözetét, és tökéletesen el szerettek volna rugaszkodni a hagyományos, magyar polcokon megszokott látványtól. „Kenczler Marcinak semmi köze sem volt előtte a borokhoz, és ez volt a lényeg” – árulta el Pécsi-Szabó. A márkanév betűtípusa alá fajták szerint ikonokat sorakoztattak fel, méghozzá a jellegükhez hűen, ezért látható a Syrah-n keleti mintázat, a Pinot noir-on girbe-gurba a bohém játékosságot szimbolizálva. A híres külföldi borblogger is beleszeretett, Ryan Opaz egy külön bejegyzést szánt a Janus-címkéknek a kritikái között.

Borász ikonográfia
©

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!