A sok városi puhány a paplan alatt kezdi a vasárnapot, tízkor kel és rajzfilmeket néz végig egy forró kakaóval a kezében, közben arról álmodozik, hogy egyszer majd úgy néz ki, mint a fitnesz magazin címlapja. Borzalmasan nehéz lehet.

Mi azonban már nyolckor, a párás szürkületben, a csikorgó fagyban a kegyetlen természet képébe röhöghetünk! Megmászhatjuk a magyar hegyek gerinceit, átkelhetünk hóátfúvásos fennsíkokon, minden pillanatban érezhetjük, hogy egyidőben mi vagyunk A Kalandor és a négy hótaposó fickó a Delta nyitó képsorából.

Pataky Zsolt

Elindulni nehéz, tudjuk, de ha már úton vagyunk, akkor nincs kétség: regényes emléket szerzünk, a következő héten semmi másról nem tudunk majd beszélni. Megjön az önbecsülésünk, valamint soha nem esik olyan jól a forró kakaó, mint amikor néhány tucat jeges kilométert hagytunk már magunk mögött.

A kaland csinossá tesz.

Gyerünk ki a fogcsikorgató fagyba. A hidegben a felesleges zsírtartalmuk izommá dermed.

Csóványos, Börzsöny

Az ország egyik legmagasabb pontja Nagy Hideg-hegy szomszédságában magasodik a Börzsöny fölé. Ugyan egy sudár kilátó is épült a csúcsra, gyakran semmit sem látunk a tetejéről. A felhők gyakran rátelepednek a hegycsúcsra, ezért csak a tejfölös ködre bambulhatunk. De nem is a panorámáért jöttünk, hanem a hidegért, azt pedig a kilátó tetején és alján ugyanúgy megkapjuk.

Akadnak olyan téli napok is, amikor letisztul a magaslati levegő, sőt, gyakran a felhők lesüllyednek a környező völgyekbe. Ezek csodaszép reggelek, pontosan azt látjuk, amit a repülő ablakából: egy fehér habos szőnyegen szétterül a napfény.

Csóványosra Zebegény, Királyrét, Kemence és Diósjenő felől visznek a turista utak, a keményebb kerékpározók akár fel is pedálozhatnak.

Ezek közül az első a Nyugati pályaudvarról egy bő órás vonatútra esik, igaz, innen többet kell gyalogolni, és egy-két komoly kaptatóval is meg kell küzdenünk.

Királyrétre egy átszállással jutunk el. Kismaroson szállunk le a vonatról (szintén a Nyugatiból indul), hogy kisvasúttal folytassuk az utat. A kisvasutazás inkább családos programmá varázsolja az utat, a végállomáson ráadásul palacsinta vár.

Kemencére vonat és busz kombinációval jutunk el, Szobon szállunk át. Diósjenőre mehetünk egyenesen vagy egy átszállással vonattal. Mindkét esetben közelebb a hegycsúcs, de hirtelen emelkednek az ösvények. Innen akkor érdemes felkapaszkodni, ha vadabb tájra éhezünk. Kevesebb a turista (vagy nincs), és ha szerencsénk van, még muflon csordát is láthatunk.

A legkényelmesebb megoldás az, ha Királyrétig elmegyünk, és innen naponta négy alkalommal indul a turistabusz Nagy Hideg-hegyre (9:00, 11:00, 13:00, 15:00). Innen kényelmes séta a szomszédos hegycsúcs.

Egy napos kirándulásra is jöhetünk, de ha egy hétvégét is eltöltenénk a természettel folytatott közdelmünkkel, akkor szállást bőven találunk a környéken. Mindjárt az emlegetett Nagy Hideg-hegy tetején találjuk a turistaházat. A környező falvak mindegyikében találunk vendég- vagy kulcsosházat. Ezeknek az árait átlagos magyar pénztárcákhoz igazították.

Aggtelek

Elegánsan csak annyit szoktunk mondani: Aggteleki cseppkőbarlang. Pedig sokkal több barlangról beszélhetünk, 273 földalatti ösvényt ismerünk. A vidék, amelynek járatai Szlovákiába is átnyúlnak, 1995 óta az UNESCO védelme alatt áll.

A látogatott szakaszra több kirándulást is ajánlanak. Akad rövid, 1 órás túra, de van hosszabb, több órás séta is, a Vörös-tó túra. Valamint a kettőt kombinálhatjuk is.

AFP

A belépők 1200 és 2600 forint között ingadoznak, de támogatják a családi kirándulásokat, így a sportos kölykök akár 50%-os kedvezményt is kaphatnak.

Aggtelek a fővárostól messze esik, ezért hacsak nem valamelyik észak-magyarországi városból érkezünk, akkor érdemes legalább egy éjszakai szállásban gondolkodnunk. Igazából mindenképpen érdemes legalább egy éjszakára a környéken maradni, hiszen a felszínen az Aggteleki Nemzeti Park az év majdnem minden szakaszában meseszép. A fagyos időszakban még a hótlan napok is szemkápráztatóak, hiszen mindent néhány milliméteres jég borít, amitől ezüstben csillog a vidék.

Jócskán találunk vendéglátókat Aggteleken és Jósvafőn is, akik nagyjából 2000 forintos áron (per fő per éj) adnak szobát.

Miskolctól picit délre…

Az északi iparváros nevéről nem feltétlen a természet jut az eszünkbe. Azonban a várostól délre találjuk Görömbölytapolcát, ahol 1940. február 16-án minden idők legalacsonyabb hőmérsékletét mérték.

Miskolctól nyugatra, rögtön a szomszédban, Lillafüreden is igen fagyosra fordul az idő telenként. Itt már bátran ígérhetünk mesebeli tájat. A meredek hegyoldalak közé szorult völgy közepén a Hámori-tó húzódik, ha elég mélyre zuhan a hőmérséklet, még jégpáncél is nő rajta. Azért ne merészkedjünk rá, sosem tudjuk mennyire vastag.

Akad itt egy kastélyszálló is, ami a reggeli derengésben, a gyöngyházszínűre fagyott hegyoldali erdők előtt már-már Walt Disney egyik giccsének tűnhet. Nem feltétlen kell itt, magas áron szállást vennünk, szerényebb vendéglátókkal is összetalálkozhatunk a környéken. 10-12000 forintért egy kétágyas szobát is bérelhetünk reggelivel.

Visszatérve délre Gömbölytapolca mellett találjuk a Miskolctapolcai Barlang- és Gyógyfürdőt. Ha már nagyon vacogunk, akkor a termálfüdő vizeiben felmelegedhetünk. Érdemes hétköznap érkezni, mivel a fürdő népszerű, és hétvégére tömegével érkeznek a látogatók. A Barlang- és Gyógyfürdő 2002-ben kapta meg a gyógyfürdői státuszt, holott a 17. század óta használták vizét, és a 18. századtól kezdve tudják, hogy gyógyító hatású.

Ma tucatnyi medencében pihenhetünk, amiket labirintusként kötnek össze a barlangjáratok. Ezekben néha, mesterségesen erős sodrást indítanak le, és mint a vadízen, úgy sodródhatunk.