Az V. kerületi önkormányzat karolja fel a Váci utcai kereskedők ügyét. Puskás András alpolgármester szerda délelőtti sajtótájékoztatón ismertette azokat a terveket, amely a bevásárló utca és környéke arculatán nemzetközi példák nyomán javítana.

Ugyan a Váci utcáé lesz a logó, de a projekthez tartozik a Kálvin tér, a Kecskeméti utca, a Petőfi Sándor utca, a Szent István tér és az Október 6. utca is. Ez lenne az a vidék, amit az V. kerületi önkormányzat a bevásárlóközpontokkal szemben szeretne pozicionálni. Puskás alpolgármester szerint ezek a központok túl közel kerültek a kilencvenes évek közepén a városközponthoz, és így elszívták a levegőt a patinás sétálóutcáktól.

Fülöp Máté

Nem tudjuk Puskás szavait cáfolni, utcamustránk első részéből kiderült, hogy a turistákra szakosodott Váci utca egyre lepukkantabb, az üresen tátongó üzletekben inkább csak várják a vásárlókat, az időt felmosással, takarítással, és árupakolással ütik el. A Malév 2012-es csődje miatt állítólag felére csökkent a turistaforgalom, a boltosok arra panaszkodtak látogatásunkkor, hogy „az utcának nincs igazi felelőse, aki foglalkozna az engedély nélkül megjelenő árusokkal, a töredezett burkolattal, a kopott padokkal, vagy a megrongált telefonfülkékkel.”

• Teszteltük a Váci utcát: Cingár fallosz és gulyáskrém - sokkol a Váci utca

Most ez megváltozik, ígéri Puskás, aki egy kedd reggeli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egy héttel ezelőtt megalapították Váci utca Bevásárlónegyed Nonprofit Kft-t, méghozzá azzal a céllal, „hogy a terület újramárkázásához szükséges egyeztetési és marketingkommunikációs feladatokat a magán és a közszféra bevonásával, egyetértésével és folyamatos tájékoztatásával valósítsa meg” – így szól a kezdeményezés kommünikéje. A kivitelezésre a következő két évben 200 millió forintot szán az önkormányzat (per üzleti év), ami Puskás elmondása szerint lemarad a plázák éves - 300 ezertől egy millió forintig terjedő - marketingbüdzséjétől, de ha a közreműködők úgy akarják, lehet tágítani a keretet.

Az ötlet és a megoldás külföldről érkeznek

A kezdeményezes egy nyugat-európai trendet követ. Főleg a válság óta egyre népszerűbb, hogy önkormányzatok a sokszínű kereskedő kisutcákat felkarolja, közös marketinggel, infrastruktúra fejlesztéssel és rendezvényekkel népszerűsíti a vásárlók körében. Különösen népszerű a megoldás az Egyesült Királyságban.

Ezért talán nem is meglepő, hogy az újrapozicionáláshoz egy brit szakembert hívtak segítségül. Michael Caroll húsz éve él Magyarországon, a Duna Pláza, a MOM Park stratégiai bevezetésében és a Tesco népszerűsítésében is részt vett. A feladata hasonló, mint a plázák esetében: össze kell hangolnia a kommunikációt, a nehézsége viszont abban áll, hogy nem egy tulajdonos alá tartozó üzletekkel kell dűlőre jutni, hanem az V. kerület frekventált részeinek kereskedőit kell összefogni.

Megmarad az elit arculat

A tervek között szerepel a közös arculat és az üzletek közös kommunikációja, melynek első megvalósult eleme egy színes-szagos magazin, amit több ezer példányban nyomtatnak. Nobu Freyville és a hátoldalon egy Private Banking szolgáltatás jelzi, hogy a környéken nem szaporodnak el a bolhapiacok. Adott összeg felett a vásárlók bónuszként kapják a kiadványt, kitömhetik vele a bevásárló szatyrot.

Az magazin ügyesen a végéről fogja meg az önmarketingelést: közismert és még ismeretlen tulajdonosaival, üzletvezetőivel olvashatunk interjúkat, termékbemutatókon keresztül ösztönöznek további vásárlásra a V. kerületi boltokban.

hvg.hu

Ennél ambíciózusabb célkitűzés azonban a porták rendberakása, mely októberben a Váci utca újrakövezésével veszi kezdetét. Puskás elmondta, hogy az egységként kezelt részeken a márkajellel díszített lábtörlőket fektetnek le, de egy 3D-s hologram matrica is bevezetésre kerül majd a résztvevő üzletek megkülönböztetésére. Carrol azt is elmondta, hogy az egységes arculathoz tömbönként szeretnék kipucolni és visszaállítani a sétálóutcák régi pompáját. A közös ügy érdekében még az is felmerült, hogy az üresen tátongó, betört üvegű, porosodó kirakatok és üzlethelységek tulajdonosait addig bírságolnák, amíg nem teszi rendbe házuk táját.

Puskás elmondása szerint azonban inkább pozitív motiváló eszközökkel vonnák be a boltosokat, akik a közvetlen haszonélvezői a 200 milliós kezdeményezésnek: "több ember jön az üzletekbe, ez az ő hasznuk lesz". Közvetetten természetesen az önkormányzat és a lakók is profitálhatnak majd a közösködésből: a hatóság az adóbevételekből, az ingatlanok tulajdonosai pedig az emelkedő négyzetméterárakból fölözhetnek le.

Rogán Antal, Belváros-Lipótváros polgármestere és csapata két év múlva szeretné elengedni a Váci utca-márka kezét, 2015-től elvárja, hogy az üzletek is hozzájáruljanak a kiadásokhoz.