A felmérésben Argentína, Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország vett részt.

A kutatóintézet szerdán az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írta, hogy a magyarok 40 százaléka szerint 2008 óta nehezebbé vált a szolgáltatások elérése, javulásról 20 százalék számolt be. A diagnosztikai vizsgálatokhoz való hozzáférésben, a szakorvosi és a kórházi ellátás rendszerében inkább negatív változásokat éreztek, míg a háziorvosi hálózat eléréséről és a gyógyszerellátás működéséről vegyes benyomásaik voltak.

A Magyarországon 500, összesen pedig 12 ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat főbb megállapításai között szerepelt az, hogy a páciensként való közvetlen tapasztalatok pozitív fejleménye a betegtájékoztatás 2008 óta történt javulása, míg a legnagyobb kritika az ellátás gyorsaságát érte.

Az egészségügyi viszonyok alakulásában a leginkább pozitív változásokról a dél-koreaiak számoltak be, az európai országok közül a belgáknak és a németeknek javult a véleménye.

Az Ipsos közlése szerint a háziorvosi hálózat és a gyógyszerellátás változásairól nyilatkoztak leginkább kedvezően a magyarok, de így is csak a 12-13. helyen állnak. Felemás értékelést adtak a magyarok a gyógyszerellátás elmúlt öt esztendejéről is.

Az orvosi diagnózist elősegítő vizsgálatokhoz való hozzáférést sokkal negatívabban ítélik meg, mint a korábbi állapotot, és kedvezőtlen összkép rajzolódik ki a kórházi ellátás elterjedtségéről is. A szakorvosi ellátás állapotáról változott meg leginkább Magyarországon az emberek véleménye, mégpedig negatívan: 45 százalék szerint rosszabb lett a helyzet, 16 százalék pozitív fejleményeket észlelt. E három terület mérlegét más országokéval összehasonlítva a 14. helyen állnak a magyarok, csupán a spanyolokat "megelőzve".

A magyar páciensek nagyjából 20 százaléka számolt be arról, hogy 2008-hoz képest jobb minőségű és magasabb színvonalú az egészségügyi ellátás, jobban odafigyelnek a betegekre. Negatív változásokat - alacsonyabb színvonalat, kisebb empátiát - közel 30 százaléknyian érzékeltek. A leginkább kedvezőtlen változásokat a magyarok a gyógyítási folyamat ütemében tapasztalták - olvasható a  vizsgálat összegzésében.