A szakemberek azonosították azokat a "molekuláris fékeket", amelyek megakadályozzák, hogy a repülés alkalmával a fény átállítsa a szervezet biológiai óráját - idézte a BBC hírportálja a Cell című szaklapban megjelent tanulmányt.

Állatkísérleteik során a tudósok azt tapasztalták, ha kikapcsolják ezeket a "fékeket" egerek szervezetében, akkor azok könnyebben alkalmazkodnak. Azt remélik, hogy a felfedezés új gyógyszereket eredményezhet, amelyekkel sikeresen kezelhetők az átállás okozta tünetek.

A biológiai óra a nappal és éjszaka ciklusát követi. Ennek köszönhető, hogy éjjel alszunk, ám az éhséget, a kedélyt és a vérnyomást is befolyásolja. A fény ennek az órának a "reset" gombja, ám amikor az ember kontinensek között repked, tovább tart az átállás, ez pedig napokig tartó fáradtságot, "jetlaget" okozhat.

Mivel az emlősök biológiai órája hasonló, egereknél vizsgálták meg, miért nem sikerül gyorsabban átállni. Az agynak arra a területére koncentráltak, amely a test többi részét a biológiai órával összehangolja. Olyan DNS-szegmenseket kerestek, amelyeknek fény hatására megváltozik az aktivitási szintje. Számtalan gén aktiválódott, ám egy SIK1 nevű fehérje sorban újra kikapcsolta őket. Úgy működött, mint a fény hatását korlátozó fék. Erre a tudósok szerint azért van szükség, hogy a szervezet egyensúlyát ne zavarja meg a mesterséges fény vagy a holdsugár.

A SIK1 fehérje hatását csökkentő kísérletekkel elérték, hogy az egerek gyorsan átállították szervezetüket egy hatórás időeltolódás után. A kezelés után az egerek egy nap alatt hozták be a hatórás csúszást, míg a kezeletlen állatoknak ez hat napba telt. Russell Foster, a kutatás vezetője elmondta, hogy egyes pszichiátriai betegségek, például a skizofrénia összefüggnek a biológiai óra rendellenes működésével, tehát a felfedezés talán nemcsak a "jetlaget" kezelheti, hanem más területen is új irányt adhat a fejlesztésnek.