Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám

Újabb adóteher? Mosolyogjon! Növekvő árak? Kacagjon! Vagy csak egyszerűen elege van mindenkiből és mindenből, legszívesebben máris elköltözne a világ másik végére? Ne tegye, inkább hahotázzon. Ha valakinek eddig csak rossz véleménye volt a magyar nyugdíjasokról, akkor érdemes ellátogatnia valamelyik hahotaklubba, ahol idős urak és hölgyek nevetik ki mindennapi problémáikat. Azt mondják, az ok nélküli nevetés hasznos és elviselhetőbbé teszi a stresszhelyzeteket. Ellátogattunk az egyik nevető-jóga klubba.

A szúrós tekintetek és a szinte tapintható bizalmatlanság uralta Blaha Lujza tértől alig pár saroknyira lévő lakáshoz igyekszünk: a keresett házba lépve az első emeleti gang végén kis papírplakát, és az azon lévő mosolygó fejek jelzik, jó helyen járunk. Az ajtó mögött a személytelenül hömpölygő nagyvárosi képhez képest szinte idilli hangulat uralkodik. Már a belépéskor megcsapja a betérőket a szinte már zavarba ejtően kedélyes fogadtatás. Gősi Kati Hahota Klubjában járunk.

„A leghatékonyabb természetes gyógyszer a bajok ellen” – hirdeti magát a klub, és már szinte a szemünk sarkából figyeljük milyen gyógyszert próbálnak majd ránk sózni, de itt erről szó sincs. A klubnak helyet adó lakás tágas, színes-szagos nappalijába lépve 10-15 izgő-mozgó nyugdíjason akad meg a szemünk. Az „idegen betolakodók” láttán kissé megszeppennek, és egyelőre gyanakvóan méregetik a klub új vendégeit. Mi, „az idegenek” sem tudjuk teljesen, mire is számítsunk az elkövetkezendő egy órában, hiszen nem sok előzetes tudásunk volt a nevető-jóga módszerről.

©

Kívülről szemlélve – és az eddig közzétett videók alapján – ez egy teljesen szürreálisnak ható módszer. Az első kérdés, amit mindenki feltesz magában a felvételek láttán: hogyan lehet a nevetést erőltetni? A másik, mi van, ha nekem nem megy a nevetés, főleg idegenek között? És végül, miben segít ez nekem? Kipróbáltuk a nevető-jógát.

Domján Ferenc, az egyik hazai nevető-jóga oktató mutatja meg az úgynevezett hidegindítós nevetés receptjét 6:30-tól:

Ho-ho ha-ha-ha

A foglalkozást vezető, izgága Gősi Katinak persze mindegyik kérdésre van magyarázata. Mielőtt elkezdődne a nevető-jóga óra, még kiselőadást tart a módszer születéséről és elterjedéséről. Elmondása szerint a nevető-jógát még dr. Madan Kataria honosította meg Indiában a kilencvenes évek közepén, azóta már világszerte elterjedt.

„A mozgalom elindításakor még csak az volt a célom, hogy a hahotagyakorlatokat a jóga egyes elemeivel összeszőve lehetővé tegyem, hogy bárki ingyen juthasson a nevetés nagyszerű, testi-lelki hasznához” – írja Kataria Éltető nevetés című könyvében. A mozgalom Magyarországon túl van a csúcson, a legtöbb interneten fellelhető óraadó már nem aktív, vagy csak bizonyos létszám esetén tart ilyen jellegű órát. A legtöbben inkább csak amolyan felvezető vagy levezető gyakorlatként alkalmazzák a ritmusos nevetést a jógaórák elején vagy végén. Kevés a rendszeresen működő hahotaklub: úgy tűnik, a magyarok jobban magukba fordultak az utóbbi években. Nem úgy Kati Hahota Klubja: ide bárki, bármikor jöhet, a jelenlévők büszkén mesélik, hogy átlagban egy héten háromszor jönnek el a szervezett kacagásra.

A klubban nem csak nevető foglalkozások vannak, de nem véletlenül ez az egyik legnépszerűbb típus. A melegítőben az órára készülődő tagok egymást túllicitálva mesélik, hogyan tette jobbá az életüket a nevető-jóga. Van, aki a város messzi pontjáról jön a belvárosba csak az óra miatt: „a hahotaklub után szinte repülve sétálok haza” – meséli az egyik idős hölgy, mire a többiek is hevesen bólogatnak. Már az elején kitűnik a mezőnyből egy magasabb úr, ő úgy tűnik, már rég megszabadult a felesleges gátlásaitól, és elejétől a végéig a legnagyobb elánnal veti bele magát a mókába. Van persze olyan is, aki nehezebben veszi rá magát a nevetésre, de mire Gősi Kati először teszi fel a kérdést: „ugye milyen jól érezzük magunkat?” – már mindenki ujjongva feleli: „Igeeen!!!!”.

"Akkor is nevetünk, ha semmi okunk rá" – videónk a hahotaklubról:

A nevetést nem egyszerű előcsalogatni az emberekből, főleg egy borongós őszi délutánon, például egy újabb adócsomag-bejelentés napján, de Kataria doktornak részletesen leírt gyakorlatai vannak e célra. „A hahotafoglalkozást – bemelegítésként – mindig a ho-ho ha-ha-ha gyakorlattal kezdjük. Ennek során minden résztvevő együtt, ütemes tapssal kísérve kiáltja ritmusosan: ho-ho ha-ha-ha”— írja könyvében a jógi, és itt a belvárosi klubhelyiségben is ez a gyakorlat vezeti rá a jelenlévőket a folyamatos mosolygásra, nevetésre. Nem állítom, hogy egyszerű ráhangolódni a hahotázásra, de mivel külön szabály, hogy egymással a szemkontaktust is tartani kell, a jókedv vírusszerűen terjed. Aki már látott a metrószerelvényekben felvett tömeges kacajról készült videókat, tudja, milyen könnyű a másik nevetésén szórakozni.

Itt persze első látogatóként inkább a helyzetkomikum miatt szórakozom jól. Valószínűleg még életemben nem nevettem tizenöt nyugdíjassal ritmusra tapsolva. De az óra nem csak puszta erőltetett hahotázásból áll, ez azért mégis túl egyhangú lenne. Kati látványosan a gyereket akarja kihozni a jelenlévőkből. A lényeg: értelmes szó ne hangozzon el, inkább artikulálatlanul kell állat- vagy csecsemőhangokat utánozni, mindezt a lehető legtöbb emberrel szembefordulva. Közben pihentetésképpen néhány légzőgyakorlat szakítja meg a kacagást.

Időközben betéved egy másik, az átlagéletkorhoz képest meglepően fiatal hölgy is a foglalkozásra, de láthatóan hamar felveszi a ritmust, igaz, idő előtt távozik – lehet, hogy másfajta jógaórára számított. De van más is, aki hamarabb lelép: „ma csak ez lesz?” – kérdezi maga elé meredve az egyik idősebb hölgy, majd miután magától is rájön, hogy a válasz igen, már veszi is a kabátját és elmegy. Ebből is látszik az erőltetett nevetésre nem mindenki kapható.

Vegyünk kezükbe egy íjat...

Könnyű lenne gúnyolódni a Hahota Klubon és annak résztvevőin, de amikor az egyik mellettem lévő asszony teljesen őszintén azt kérdezi tőlem, hogy ugye mennyire jó ez az egész, és a szemeiben tényleg öröm sugárzik, rájövök, hogy itt sokan vannak olyanok, akiket ez a módszer rángatott ki egy-egy nehéz lelki vagy testi problémából. Amikor Gősi Katit arról faggatjuk, hogy ő hogyan és miért vágott bele a saját klubba, hasonló indokokat említ. „Mélyponton voltam szellemileg és egzisztenciálisan is, amikor találkoztam ezzel a módszerrel. Mivel sokat köszönhetek a nevető-jógának, adta magát, hogy elkezdjem az oktatást is.” Ma már rendszeresen járnak a saját lakásában tartott órákra, a csoport magja mellett mindig feltűnik egy-egy új arc is. A rendszeres látogatók közül a legtöbben már el sem tudják képzelni az életüket a Hahota Klub nélkül.

©

Érthető is a lelkesedés, hiszen ebben a rögtönzött jógaklubban minden felgyülemlett feszültséget ki lehet és ki is kell adni magunkból. Az egyik legszórakoztatóbb és leghitelesebb feladat, amikor a csoport vezetője arra buzdítja a klubtagokat, hogy képzeletben vegyenek kezükbe egy íjat, majd azt húzzák fel minden mérgükkel, és mielőtt elengednék, irányítsák a „nyilat” az Országház felé, hogy biztosan jó helyre menjen a harag. (Mentségükre legyen mondva, a pozitív energiákat is ugyanúgy megkapják a képviselők.) Persze nem csak a politikusok kaphatják meg a magukét a foglalkozás során, itt az idegesítő munkatársak, a problémás családtagok miatti dühünket is rázúdíthatjuk másokra. A Hahota Klub tulajdonképpen a nemrég oldalunkon bemutatott Dühöngő egy szelídebb változata.

De hogy ne csak feszültség levezetéséről szóljon a foglalkozás, a nevető-jógán a bennünk ragadt vagy a hétköznapokban csak lappangó szeretetet is rázúdíthatjuk ölelések formájában a többiekre.

Az ok nélkül nevetés az igazi öröm

Nevetésre kényszeríteni valakit lehetetlen – ezt még Kataria jógi is elismeri, és valóban, ha valaki épp nem kíván részt venni a nagy hahotázásban, nem közösítik ki. Igaz, innentől nehezebb lesz a dolga, kevesebb őszinte mosolyt kap cserébe. De az ok nélküli nevetés igenis tanulható és hasznos – állítják a módszer hívei.

„A nevetéshez hasonlóan a boldogság is feltételessé vált: örömünk rengeteg előfeltétel együttes meglétéhez kötött. A boldogságérzet az anyagi siker kivívásának és a személyes célok elérésének a függvényévé vált” – olvasható az Éltető nevetésben. A foglalkozás végéhez közeledve az elejtett poénokból és elszólásokból ítélve volt azért oka a nevetésre mindenkinek. Már ha a kínunkban nevetést oknak vesszük.

Az óra végére tartogatott nagy, kieresztő nevetésnél már azért kicsit arcomra fagy a mosoly, a fekve, lábakat lóbálva nevetés szintjének eléréséhez talán több órára lenne szükségem.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!