Amikor egy kolléga keresztbe tesz – Tippek a munkahelyi konfliktusok kezeléséhez

Amikor egy kolléga keresztbe tesz – Tippek a munkahelyi konfliktusok kezeléséhez

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Beszólások, folyamatos piszkálódás, véget nem érő munkahelyi viták és konfliktusok – még a legjobbakkal is előfordul. Mit tegyünk mégis, ha mi kerülünk a célkeresztbe? Például a nyílt és őszinte kommunikáció, továbbá a jegyzetelés és a hatékony előremenekülés sokat segíthet. Most néhány kommunikációs technikával és stratégiai lépéssel segítünk, mit tegyen, ha úgy érzi, a munkahelye egy igazi barkácsműhely, ahol nem ér véget a fúrás.

Ha feltűnik, hogy az egyik kolléga nem túl kedves velünk, vagy egyenesen ignorál bennünket, nem érdemes egyből arra gondolni, hogy szeretne bennünket ellehetetleníteni. Lehet, hogy azért viselkedik így, mert egyszerűen ilyen a stílusa, nagyon fáradt, túlterhelt, vagy valamilyen magánéleti problémával küzd. Mielőtt meghúznánk a vészharangot, adjunk időt neki, és tényszerűen győződjünk meg arról, hogy valóban pokollá akarja tenni az életünket.

©

Emellett persze mindig legyünk résen, és ne menjünk el szó nélkül a kollégák különös viselkedése, és a méltatlan bánásmód mellett. Az ilyen helyzetek kivédése érdekében nagy segítség lehet, ha választunk magunknak legalább egy bizalmast a kollektívából, akivel őszintén beszélhetünk. Nem árt, ha olyasvalakit állítunk magunk mellé, aki képes objektíven megítélni a munkahelyi ügyeket.

Ha egyre több az árulkodó jel arról, hogy a munkahelyünkön valaki fúr bennünket, kezdjünk el jegyzetelni. Ha pontos dátummal felírjuk, hogy ki, miben és hogyan tett nekünk keresztbe, egy idő után megláthatjuk az összefüggéseket, és kirajzolódhat a nagy kép a konfliktusról. Mentsük el a „gyanús” e-maileket is! Ha ezekből elegendő bizonyítékot gyűjtöttünk, a HR-esek vagy a főnökünk elé tárhatjuk az ügyet.

Ha nem szeretnénk egyből „árulkodni”, mert még nem fajult odáig a helyzet, próbáljunk meg őszintén és nyíltan beszélni azzal a kollégával, aki fúr bennünket. Könnyen lehet, ahogy a legtöbb konfliktus hátterében, most is egy tisztázatlan félreértésről van szó.

A beszélgetést például kezdhetjük azzal: „az utóbbi időben feltűnt, hogy nem válaszolsz az e-mailjeimre, amelyekben a segítségedet kértem. Esetleg nem kaptad meg ezeket, vagy van valami probléma? A legutóbbi megbeszélésen durván kritizáltad az ötleteimet. Ez nagyon rosszul esett. Beszélhetnénk erről?”

Amikor a kolléga elzárkózik vagy kitér a beszélgetés elől, akkor se álljunk bosszút, és ne kezdjünk el mi is ellenségesen viselkedni. Akkor se veszítsük el a hidegvérünket, amikor méltatlanul kerültünk a célkeresztbe. Ne lépjünk be a játszmába, és próbáljunk meg az áskálódó kollégánál sokkal nagyvonalúbban viselkedni.

A legjobb védekezési mód ebben a helyzetben az előremenekülés: a józan belátás és az önkritika képessége, továbbá az empátia és a szimpátia hatalmas fegyverek lehetnek. Sokat javíthat a helyzeten, ha kedvesek vagyunk a bennünket fúró kollégához. Minél jobban áskálódik, legyünk hozzá annál kedvesebbek! Nem árt, ha a szövetségeseihez és a társaságába tartozókhoz is szeretettel, és kitüntetett figyelemmel fordulunk.

Ahogy a Keresztapa-regények írója, a népszerű amerikai író, Mario Puzo mondja: „Tartsd közel a barátaidat, még közelebb az ellenségeidet.” Ezen túl a prioritás továbbra is a munkánk és a ránk bízott feladat legyen! Minden munkahelyi zaklatás ellenére igyekezzünk méltósággal eltűrni a bennünket ért csapásokat, és továbbra is precízen, pontosan, a lehetőségekhez mérten, jókedvűen végezzük a munkánkat! Valószínűleg az ellenünk áskálódó kolléga alapvetően sokkal rosszabbul érzi magát, mint mi.