szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hőségriadó még mindig tart, és az előrejelzések szerint vasárnapig nem várható enyhülés. Akár munkával telnek a napjaink, akár a vízparton, a Szigeten vagy más fesztiválon szórakozunk, a perzselő hőségben percek alatt leéghetünk, ami első-vagy másodfokú égési sérüléseket okozhat. Ilyenkor a napszúrás is fenyeget bennünket, de olyan kevésbé közismert, hőség okozta betegségeket is begyűjthetünk, mint a hőkollapszus vagy a hőkimerülés. – Összegyűjtöttük az 5 leggyakoribb kánikulabetegséget, és azt, ahogy hatékonyan védekezhetünk ellenük.

1. Klasszikus napszúrás

Az enyhe napszúrás legjellemzőbb tünetei a fejfájás, a szédülés, a zsibbadtság, az émelygés és a hányinger. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, akár 39-40°C-ig is emelkedhet. Ehhez általában kínzó fejfájás társul, és a tarkónk is bemerevedhet. Nem ritka, hogy a beteg tudata zavarttá válik, elájul. A napszúrást kapott csecsemőkre jellemző a visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása, miközben minden fizikai ingerre határozott védekező mozgással reagálnak.

MTI / Szigetváry Zsolt

A felsorolt tünetek észlelésekor minél előbb vonuljunk árnyékos, hűvös helyre, a tarkónkat borogassuk hideg vizes ruhával, zsebkendővel. Az is jót tesz, ha kissé megemelt felsőtesttel fekszünk, és hideg vizet kortyolunk. Enyhe napszúrás után is érdemes néhány napig a hűvös szobában pihenni, és sok folyadékot fogyasztani. Ha a tünetek még ekkor sem javulnak, vagy egyre rosszabbak, forduljunk orvoshoz, mert könnyen lehet, hogy kórházi kezelésre lesz szükségünk. Ha a csecsemőn észrevesszük a napszúrás jeleit, ne várjunk, azonnal vigyük orvoshoz!

A napszúrást akkor tudjuk a legkönnyebben megelőzni, ha sosem tartózkodunk fedetlen fejjel a strandon. A babákat és a kisgyerekeket ne engedjük ki a tűző napra: inkább az árnyékban játsszanak, közben adjunk rájuk világos kalapot, és sűrűn kínáljuk őket folyadékkal, lehetőleg vízzel.

2. Ájulásos hőkollapszus

A hőkollapszus kevésbé ismert, ugyanakkor nagyon gyakori jelenség. Lényegében a meleg okozta rövid ideig tartó ájulásról van szó. Előtte általános gyengeség jelentkezik, amit émelygés, fülzúgás, esetenként homályos látás és hirtelen leizzadás kísér. A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés. Ez az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezheti, amely a tudat elvesztését vonja maga után: ez okozza az ájulást. Alkoholfogyasztás esetén jelentősen megnő a hőkollapszus esélye. Az idősek, a vízhajtó vagy értágító kezelésben részesülők körében is gyakran előfordul.

Ha a beteg elájult, minél előbb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen, a lábait emeljük meg, polcoljuk föl, a ruháit pedig lazítsuk meg. Amíg nem tér magához, addig is ellenőrizzük a pulzusát és a légzését, aminek egyszerű hőkollapszus esetén normálisnak kell lennie. A tudat hőkollapszusos ájulás után magától visszatér. Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek, a beteg tudata zavart lesz, beszédzavarokat, vagy más szokatlan tünetet produkál, forduljunk orvoshoz!

Az ájulásos hőkollapszus a megfelelő folyadékbevitel és sópótlás mellett elkerülhető. Ha nem pótoljuk folyamatosan hűtött, de nem cukrozott italokkal szervezetünk készleteit, súlyosan kiszáradhatunk.

3. Sós és vizes hőkimerülés

A hőkimerülés ritkább jelenség, és általában több nap alatt alakul ki só- és a folyadékhiány következtében. Ilyenkor a szervezet egyensúlya megborul, mert több ásványi anyagot, sót és vizet veszít, mint amennyit termel, illetve amennyire szüksége lenne. A hányásos és hasmenéses betegséggel küzdők és a szabadban nehéz fizikai munkát végzők fokozottan veszélyeztetettek. Ugyanúgy gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél, illetve az időseknél és a túlsúlyosaknál is.

A hőkimerülés következtében fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, továbbá tipikus tünete a légszomj, a szapora pulzus, az erőtlenség és az ingerlékenység. Eleinte kisebb izomgörcsök formájában jelentkezik, majd nagy terjedelmű, fájdalmas rángásokat okoz.

A tünetek jelentkezésekor forduljunk orvoshoz! Mielőtt beérünk az ügyeletre, előtte feküdjünk le, hűsöljünk, vegyünk frissítő, hűvös zuhanyt. Leginkább akkor előzhetjük meg, ha nem végzünk megterhelő fizikai munkát a szabadban, nem a tűző napon sportolunk, hanem például korán reggel vagy késő este megyünk futni. Emellett szintén fogyasszunk sok hideg vizet.

MTI / Balogh Zoltán

4. Enyhébb bőrpanaszok

A legismertebb fényártalom a leégés, amit a hosszúhullámú UVB sugarak okoznak. A leégés során kialakuló bőrgyulladás jelei hirtelen, többnyire a napfény hatását követően 3-6 óra múlva jelentkeznek. Enyhébb esetben égető fájdalom kíséretében élénk bőrpír látható. A napégette bőrt hűtsük, és ekkor is figyeljünk a bő folyadékbevitelre! Az elsőfokú, csak bőrpírral járó napégés a bőr bebarnulásával, hámlás kíséretében néhány nap alatt gyógyul. A kisebb bőrfelületen kialakult vagy enyhébb napégésre semleges, hűsítő vizes rázókeverékek, vizes bázisú kortikoszteroid krémek a legjobbak vagy az egyszerű többszöri hideg folyóvizes hűtés.

5. Égési sérülés

A leégés súlyosabb, nagyobb bőrfelületet érintő típusainál kisebb-nagyobb hólyagok is képződnek, melyek felszakadva nedvező hámhiányokat hozhatnak létre. A súlyos napégés bőrtüneteihez rossz közérzet, hányinger, hányás társulhat. Ilyenkor mindenképpen kórházi, szakorvosi ellátás szükséges. A hólyagos és hámhiányos területek befertőződését fertőtlenítő, hámosító kenőcsös, steril kötésekkel akadályozzák meg. Egyes esetekben tetanusz emlékeztető oltás vagy antibiotikus kezelés is szükséges lehet. A kiterjedten megégett bőrön keresztül nagyfokú lehet a folyadékvesztés, melyet infúziókkal pótolnak ilyen esetekben.

Kánikula idején, főleg délelőtt 10 és délután 4 után a magas UVB sugárzás következtében pillanatok alatt leéghetünk, amitől lényegében az árnyék sem véd meg bennünket! Ha ki kell mennünk a tűző napra, indulás előtt legalább 20-30 perccel kenjük be magunkat napvédő krémmel, viseljünk kalapot, vékony, fehér kendőt vagy bármilyen nyári fejfedőt. Az érzékeny, beteg és idős emberek, gyerekek, kismamák a déli, délutáni órákban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, töltsék árnyékos és hűvös helyen ezeket az időszakokat.

Gyermekek esetében még nagyobb óvatosság javasolt, mivel az ő bőrfelületük testtömegükhöz viszonyított aránya jóval nagyobb, mint a felnőtteké, így kisebb területű napégés is kiszáradáshoz vezethet.

Korábban itt írtunk arról, hogy munkavállalóként milyen jogai vannak a hőségriadó során, illetve az egészséges napozás aranyszabályait is összegyűjtöttük, továbbá a kisgyerekes szülőknek is adtunk néhány hasznos tippet, mit tegyenek kánikula idején.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!