szerző:
hvg.hu

A hőségriadó még mindig tart, és az előrejelzések szerint vasárnapig nem várható enyhülés. Akár munkával telnek a napjaink, akár a vízparton, a Szigeten vagy más fesztiválon szórakozunk, a perzselő hőségben percek alatt leéghetünk, ami első-vagy másodfokú égési sérüléseket okozhat. Ilyenkor a napszúrás is fenyeget bennünket, de olyan kevésbé közismert, hőség okozta betegségeket is begyűjthetünk, mint a hőkollapszus vagy a hőkimerülés. – Összegyűjtöttük az 5 leggyakoribb kánikulabetegséget, és azt, ahogy hatékonyan védekezhetünk ellenük.

1. Klasszikus napszúrás

Az enyhe napszúrás legjellemzőbb tünetei a fejfájás, a szédülés, a zsibbadtság, az émelygés és a hányinger. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, akár 39-40°C-ig is emelkedhet. Ehhez általában kínzó fejfájás társul, és a tarkónk is bemerevedhet. Nem ritka, hogy a beteg tudata zavarttá válik, elájul. A napszúrást kapott csecsemőkre jellemző a visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása, miközben minden fizikai ingerre határozott védekező mozgással reagálnak.

©

A felsorolt tünetek észlelésekor minél előbb vonuljunk árnyékos, hűvös helyre, a tarkónkat borogassuk hideg vizes ruhával, zsebkendővel. Az is jót tesz, ha kissé megemelt felsőtesttel fekszünk, és hideg vizet kortyolunk. Enyhe napszúrás után is érdemes néhány napig a hűvös szobában pihenni, és sok folyadékot fogyasztani. Ha a tünetek még ekkor sem javulnak, vagy egyre rosszabbak, forduljunk orvoshoz, mert könnyen lehet, hogy kórházi kezelésre lesz szükségünk. Ha a csecsemőn észrevesszük a napszúrás jeleit, ne várjunk, azonnal vigyük orvoshoz!

A napszúrást akkor tudjuk a legkönnyebben megelőzni, ha sosem tartózkodunk fedetlen fejjel a strandon. A babákat és a kisgyerekeket ne engedjük ki a tűző napra: inkább az árnyékban játsszanak, közben adjunk rájuk világos kalapot, és sűrűn kínáljuk őket folyadékkal, lehetőleg vízzel.

2. Ájulásos hőkollapszus

A hőkollapszus kevésbé ismert, ugyanakkor nagyon gyakori jelenség. Lényegében a meleg okozta rövid ideig tartó ájulásról van szó. Előtte általános gyengeség jelentkezik, amit émelygés, fülzúgás, esetenként homályos látás és hirtelen leizzadás kísér. A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés. Ez az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezheti, amely a tudat elvesztését vonja maga után: ez okozza az ájulást. Alkoholfogyasztás esetén jelentősen megnő a hőkollapszus esélye. Az idősek, a vízhajtó vagy értágító kezelésben részesülők körében is gyakran előfordul.

Ha a beteg elájult, minél előbb fektessük le, lehetőleg szellős, árnyékos, hűvös helyen, a lábait emeljük meg, polcoljuk föl, a ruháit pedig lazítsuk meg. Amíg nem tér magához, addig is ellenőrizzük a pulzusát és a légzését, aminek egyszerű hőkollapszus esetén normálisnak kell lennie. A tudat hőkollapszusos ájulás után magától visszatér. Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek, a beteg tudata zavart lesz, beszédzavarokat, vagy más szokatlan tünetet produkál, forduljunk orvoshoz!

Az ájulásos hőkollapszus a megfelelő folyadékbevitel és sópótlás mellett elkerülhető. Ha nem pótoljuk folyamatosan hűtött, de nem cukrozott italokkal szervezetünk készleteit, súlyosan kiszáradhatunk.

3. Sós és vizes hőkimerülés

A hőkimerülés ritkább jelenség, és általában több nap alatt alakul ki só- és a folyadékhiány következtében. Ilyenkor a szervezet egyensúlya megborul, mert több ásványi anyagot, sót és vizet veszít, mint amennyit termel, illetve amennyire szüksége lenne. A hányásos és hasmenéses betegséggel küzdők és a szabadban nehéz fizikai munkát végzők fokozottan veszélyeztetettek. Ugyanúgy gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél, illetve az időseknél és a túlsúlyosaknál is.

A hőkimerülés következtében fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, továbbá tipikus tünete a légszomj, a szapora pulzus, az erőtlenség és az ingerlékenység. Eleinte kisebb izomgörcsök formájában jelentkezik, majd nagy terjedelmű, fájdalmas rángásokat okoz.

A tünetek jelentkezésekor forduljunk orvoshoz! Mielőtt beérünk az ügyeletre, előtte feküdjünk le, hűsöljünk, vegyünk frissítő, hűvös zuhanyt. Leginkább akkor előzhetjük meg, ha nem végzünk megterhelő fizikai munkát a szabadban, nem a tűző napon sportolunk, hanem például korán reggel vagy késő este megyünk futni. Emellett szintén fogyasszunk sok hideg vizet.

©

4. Enyhébb bőrpanaszok

A legismertebb fényártalom a leégés, amit a hosszúhullámú UVB sugarak okoznak. A leégés során kialakuló bőrgyulladás jelei hirtelen, többnyire a napfény hatását követően 3-6 óra múlva jelentkeznek. Enyhébb esetben égető fájdalom kíséretében élénk bőrpír látható. A napégette bőrt hűtsük, és ekkor is figyeljünk a bő folyadékbevitelre! Az elsőfokú, csak bőrpírral járó napégés a bőr bebarnulásával, hámlás kíséretében néhány nap alatt gyógyul. A kisebb bőrfelületen kialakult vagy enyhébb napégésre semleges, hűsítő vizes rázókeverékek, vizes bázisú kortikoszteroid krémek a legjobbak vagy az egyszerű többszöri hideg folyóvizes hűtés.

5. Égési sérülés

A leégés súlyosabb, nagyobb bőrfelületet érintő típusainál kisebb-nagyobb hólyagok is képződnek, melyek felszakadva nedvező hámhiányokat hozhatnak létre. A súlyos napégés bőrtüneteihez rossz közérzet, hányinger, hányás társulhat. Ilyenkor mindenképpen kórházi, szakorvosi ellátás szükséges. A hólyagos és hámhiányos területek befertőződését fertőtlenítő, hámosító kenőcsös, steril kötésekkel akadályozzák meg. Egyes esetekben tetanusz emlékeztető oltás vagy antibiotikus kezelés is szükséges lehet. A kiterjedten megégett bőrön keresztül nagyfokú lehet a folyadékvesztés, melyet infúziókkal pótolnak ilyen esetekben.

Kánikula idején, főleg délelőtt 10 és délután 4 után a magas UVB sugárzás következtében pillanatok alatt leéghetünk, amitől lényegében az árnyék sem véd meg bennünket! Ha ki kell mennünk a tűző napra, indulás előtt legalább 20-30 perccel kenjük be magunkat napvédő krémmel, viseljünk kalapot, vékony, fehér kendőt vagy bármilyen nyári fejfedőt. Az érzékeny, beteg és idős emberek, gyerekek, kismamák a déli, délutáni órákban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, töltsék árnyékos és hűvös helyen ezeket az időszakokat.

Gyermekek esetében még nagyobb óvatosság javasolt, mivel az ő bőrfelületük testtömegükhöz viszonyított aránya jóval nagyobb, mint a felnőtteké, így kisebb területű napégés is kiszáradáshoz vezethet.

Korábban itt írtunk arról, hogy munkavállalóként milyen jogai vannak a hőségriadó során, illetve az egészséges napozás aranyszabályait is összegyűjtöttük, továbbá a kisgyerekes szülőknek is adtunk néhány hasznos tippet, mit tegyenek kánikula idején.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Génhibások voltak az utolsó mamutok

Génhibások voltak az utolsó mamutok

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

Sajátos erdőkerülők: jazzt játszanak a természet hangszerein

Sajátos erdőkerülők: jazzt játszanak a természet hangszerein

Merész számot mondott be az uniós költségvetésről szóló vitában Orbán

Merész számot mondott be az uniós költségvetésről szóló vitában Orbán

Csak januárban 10 milliárddal nőtt a kórházak adóssága

Csak januárban 10 milliárddal nőtt a kórházak adóssága

Pocsék kezdés után negyeddöntős Balázs Attila Rióban

Pocsék kezdés után negyeddöntős Balázs Attila Rióban