Hol erős és hol gyenge Kamala Harris, illetve Donald Trump, s hogyan alakulnak a trendek egy hónappal az egész világra ható megméretés előtt. Milyen a fogadtatása az új Emmanuelle filmnek, illetve miért harcol Kolumbia és Spanyolország egy tenger mélyén fekvő hajóroncs tulajdonjogáért? Heti Kilátó.
Az ingatlanszektornak és az építőiparnak is lesz mivel szembenéznie a következő évtizedekben. Bizonyos változásokat már tapasztalhatunk: más a szellemi munkavégzés módja és helye, elterjedt a megújuló energia és az éghajlatváltozás nyomán egyre több épületben működik gépi hűtés. Időközben az Európai Unió közzé tette a Fit for 55 nevű átállási tervezetét is – ennek kibocsátáscsökkentési céljai az egyre szigorodó nemzeti szintű energetikai szabályozásban is le fognak csapódni. Vagyis: ma nehezebben becsülhető az ingatlanok várható jövőbeli hozama.Októberi hírlevelünkben Varga András, a KPMG ingatlan-tanácsadás menedzsere foglalja össze, mivel érdemes számolni a jövőben az ingatlanszektorban és az építőiparban is.
Annyi ideig sem él egészségesen egy átlagos magyar, mint amennyi a nyugdíjkorhatár – jöttek ki a friss számok. Az pedig, hogy sok más ország mögöttünk van a listán, sovány vigasz, már csak azért is, mert szerencsésebb helyeken egy ilyen rossz adat azt is jelentheti, hogy akinek baja van, hamarabb eljut orvoshoz.
A forint árfolyamának megítélése, várható alakulásának megjóslása olyan műfaj, mint a foci: mindenki ért hozzá. Be kell vallanom, hogy a focihoz egyáltalán nem értek, a devizaárfolyamokkal való kereskedést pedig 2009-ben hagytam abba, szerintem pont jókor.Viszont lassan két évtizednyi tőkepiaci tapasztalattal a hátam mögött figyelemmel kísérem, hogy mi történik a forinttal. Az árfolyammal kapcsolatos vitákban sokszor érzem azt, hogy nem látjuk a fától az erdőt: a hazai szereplők rendre túlértékelik a magyarországi politikusok, jegybankárok szerepét a forint árfolyamának rövid távú alakulásában.
Klasszikus céges példa: egy ismétlődő probléma megoldása a cégnél kizárólag Béla bácsi asztala – de ő már két éve nyugdíjba ment, vagy még rosszabb esetben a konkurenciánál dolgozik. Hogy ez ne legyen így, a vállalatokon belül felhalmozott tudás átadása, az új és régi kollégák közötti megosztása kiemelten fontos feladat.A Boston Consulting Group (BCG) think tankje, a Bruce Henderson Institute szakértői a Harvard Business Review-ban megjelent cikkükben a fejlődő forgatókönyvek alkalmazására hívják fel a vállalatok figyelmét. De mik ezek, és hogyan érdemes őket használni?
Orbán, Trump, Tüköry, Ivanovja, Shalom, Kara-Murza, Klien és Kuban a hatodik Világ elvitelre hírlevélben.
Különböző generációk, online megbeszélés, 8:30. Boomer: Helló Zsuzsi! Jó reggelt! Nem hallasz? Bocs, na, hol is van ebben a mikrofon.. igen. Most? X: Hahó, itt vagyok, csak gyorsan főztem egy kávét! Én? Ja, hét óta. Aha, válaszoltam mindre. Y: Fáradtnak? Ja, nem, minden oké, csak kissé el vagyok havazva, meg a térdem, tudjátok. Nem-nem, köszi, van már gyógytornászom. Z: Sziasztok! Szóval ma befejezném egy kicsit hamarabb, nem baj? Sikerült megszereznem azt a jegyet a koncertre!A közhelyek azért is közhelyek, mert sok bennük az igazság – hogy mondjunk egy közhelyet. A PwC HR tanácsadási csapatának vezetője, Reguly Márta A jövő vállalata hírlevélben most abban segít, hogy miként érdemes motiválni a fenti sztereotíp dobozokba eső beosztottjainkat hiteles vezetőként.
A héten bájos és veszedelmes állatokról is mesélünk. A bájosak a Kínában élő óriáspandák. Peking baráti országokat szokott jutalmazni belőlük egy párral, de egy finn magán állatkert most idő előtt visszaadott egyet, mert nincs pénze a tartásukra. A veszedelmes állatok az 1945 nyarán a Csendes-óceánon amerikai haditengerészekből lamározó cápák, akik az elsüllyedt hajójukról menekülőket vették célba. A tragikus eset baljós módon visszaköszön Steven Spielberg A cápa című klasszikusában is. A kiszolgáltatott katonák számára végtelennek tűnhetett az idő, amíg kimentették őket, egy új atomóra viszont – ami a cézium helyett a tórium izotópjával működik –, más nagyságrendet képviselő pontosságával a tudósok előtt a világmindenség végtelenjét nyithatja meg.
Mottó: „Nem csak tudósok, emberek is vagyunk. Csökkenteni kell a potenciálisan katasztrofális klímaváltozás kockázatát… Ezért ijesztő forgatókönyvekkel, leegyszerűsített, drámai hangvételű állításokkal kell operálnunk, az esetleges kételyeinknek pedig ritkán szabad hangot adnunk. Őszinték legyünk, vagy effektívek?” (Stephen H. Schneider, az IPCC egy volt vezető tagja)
A Duna mondhatni nemzeti szimbólum. Nehéz olyan embert találni, aki nem szereti, de azért jobb lenne, ha a medrében maradna és nem köszönne be a nappalinkba. Sajnos számos honfitársunknak ez utóbbi elkerülhetetlenné vált a hó eleji heves esőzések miatt. Az e heti Közlönyben az árvíz apropóján a kárbiztosítási szerződések néhol cseles világába szeretnék nektek betekintést adni.
Az Üzleti Intelligencia előző része arra a nem meglepő megállapításra jutott, hogy egy vállalat sikeresebb lehet – és kevesebb HR-kihívással kell megküzdenie –, ha figyel a munkavállalói elégedettségére. A hírlevél végigvette, hogy a felmérések alapján milyen lépéseket érdemes tenni a boldogabb munkakörülmények felé, elsősorban az irodai dolgozókra gondolva. A munkavállalók 70-80 százaléka azonban nem asztalnál ül, miközben az ő megbecsülésük is pontosan ugyanolyan fontos, mint a képernyők előtt ülő társaiké. A Boston Consulting Group (BCG) e heti hírlevelében azokra a munkavállalókra hívja fel a figyelmet, akik kulcsszerepet játszanak az egészségügy, az energiaipar, a gyártás, a kiskereskedelem vagy a logisztika területén: az asztal nélküli, nem irodai dolgozókra.
Az 1990-es években állt népszerűsége csúcsán az Izrael által a Hezbollah-katonák kezében távolról pokolgéppé alakított személyhívó, de pagereket manapság már csak leginkább orvosok használnak. Ahogy beérkező üzenettel lehet bombává alakítani egy amúgy hétköznapi eszközt, úgy a szintén önmagában ártalmatlan kínai holdsüteményt is a bele rejtett – vagy rá írt – üzenet tette a mongol Jüan-dinasztia elleni forradalom szervező eszközévé még a XIV. században. Ha pedig sütiből sokat eszünk, riadtan nézhetjük a testtömegindexünk növekedését, ám tudósok szerint helyesebb lenne, ha az újabban megalkotott testkerekségindexre váltanánk, mert az pontosabb képet ad az egészségünkről.
Olvastak már a HVG-n cikket arról, hogy baj van a vasúttal? Egész nagy eséllyel azt én írtam – és az az igazság, hogy nem minden pillanatban éreztem jól magam írás közben. Ugyanis nagyon, de tényleg nagyon szeretek vonattal utazni: a napi közlekedésben is rendszeresen azt használom biciklizéssel kombinálva, vidékre pedig ha csak tudok, azzal járok. Meggyőződésem, hogy a vonatos közlekedés sokkal, de sokkal kényelmesebb még így is, mint bármi más, és azt is látom, hogy nagyon sokszor olyan dolgok miatt szidják emberek a vasutat, amit nem rajta kellene számonkérni. De nyilván már a legnagyobb vasútrajongó sem tudja azt mondani, hogy nincsenek komoly bajok.
Vigasztaló gondolattal szeretném kezdeni az ön előtt álló legfontosabb befektetési döntés körbejárását. Utólag nem csak ön fogja úgy gondolni, hogy ezt bizony elrontotta, hanem sokan mások is így lesznek ezzel. Aztán lesznek olyanok is bőven, akiknek fogalmuk sem lesz róla, hogy elrontották, pedig éppen nagyon elrontják. Ez utóbbi szerencsés állapot, mondhatnánk, de nem egészen így van, a puszta szerencse ehhez nem elég. A boldog tudatlanság eléréséhez és tartós megőrzéséhez igenis tenni kell, például szigorúan tilos az efféle befektetési hírlevelek olvasgatása, legyenek is ezek bármilyen szórakoztatóak. Aki erre az áldozatra nem hajlandó, azt őszinte hálám ellenére nem kímélem tovább, hanem rögvest szembesítem.
Közhelyes igazság, és sok belátás sem kell hozzá, hogy tudjuk: a boldog munkavállaló jó és stabil munkavállaló. Az elmúlt évek krízisekkel megpakolt éveiben inkább a kiégés, a csendes felmondás (quiet quitting) és a távmunka fogalmai alakították a munkavégzéssel kapcsolatos híreket, és úgy tűnik, a világ egy darabig még biztosan nem lesz sokkal jobb hely. Ha pedig a válságokat már megszoktuk, lehet, hogy itt az ideje egy régi kérdés elővételének: hogyan lehet a munkavégzés örömteli? A Boston Consulting Group (BCG) e heti hírlevelében összegzi, mire jutott a munkahelyi boldogságkeresést vizsgáló elemzéseiben.
A szerda hajnali tévévitában jól szereplő Kamala Harris első nőként lehet amerikai elnök, de nem ő az első próbálkozó: egy XIX. századi elődje, Victoria Woodhull akkor indult, amikor a nőknek még szavazati joga sem volt az Egyesült Államokban. Ezt az akadályt 1920-ban eltüntették, Németországban viszont éppen újakat állítanak az illegális bevándorlók elé. A határellenőrzés bevezetése azt a schengeni rendszert fenyegeti, amely az első világháború előtti időszak után újra megteremtette a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen.
Tavaly lépett hatályba és idén december 30-tól kell betartani az unió erdőpusztulással kapcsolatos rendeletét. Csoki, kávé és miegymás hamarosan csak fenntartható gazdálkodásból jöhet. Dr. Szalay Rita, a PwC igazgatója, ESG-szakértő segít megismerni az EUDR-t.
Megkérdeztem a ChatGPT okosabbik (fizetős! kapitalista!) verzióját az egyenlőtlenség előnyeiről. Legjobb tudása szerint fel is sorolta őket, de hozzátette, hogy fontos a pozitív hatásait a negatívakkal balanszírozni, mert olyanjai is vannak. Úgyhogy megkérdeztem a hátrányokról. Azt még lelkesebben sorolta, és valamiért nem tette hozzá, hogy azért nem árt az előnyeivel is számolni… Akkor balanszírozzunk helyette, egyelőre ingyen.
Komoly fejtöréssel indult az idei tanév. Különösen a tantestületekben izzott a levegő, mikor augusztusban új rendelet született, bizonytalanná téve a tanévkezdés mikéntjét. A káoszt furcsa módon éppen a szabályozottság növelése okozta. Az eheti Közlönyben próbáltam ebből a borzasztóan lyukacsos, új jogszabálymaszlagból kihámozni az értelmet és elmagyarázni nektek a helyzetet.
