Prémium hírlevelek

Hiába zajlik évtizedek óta, az analóg-digitális váltás csak most mutatja igazán az erejét

Mára az olyan robosztus területek vezetőinek, mint amilyen az autógyártás vagy az olaj- és gázipar, bizonytalan környezetben kell navigálniuk – míg mások ezt már korábban sem spórolhatták meg. A kísérletezők az elmúlt húsz-harminc év gyorsan változó környezetében kolosszálisat bukhattak vagy őrülten meg is gazdagodhattak. A Boston Consulting Group (BCG) szakértői most a „két szív” elméletével elemzik az analóg-digitális átmenetet. Mit csinált jól és rosszul a Tesla, az Apple, a Microsoft vagy az Amazon? Mire érdemes figyelnie a vezetőknek 2025-ben?

Prémium hírlevelek
Fehér Margit – BCG

Így rendelt magának gondnokot az ország legfőbb közjogi méltósága

Mióta szigetelődött el ennyire hermetikusan az államfő a társadalomtól, sőt kicsoda, vagy inkább micsoda egyáltalán ma ez a közjogi intézmény? Az alaptörvény megfogalmazásában az államfőnek a nemzet egységét kellene kifejeznie, őrködve az államszervezet demokratikus működése felett. A Schmitt-Áder-Novák hármas kemény munkával feledtette ezt a nemes kötelezettséget a társadalommal, a bürokratikus hivatalok és kommunikációs szakemberek mögé bújó Sulyok Tamás pedig ott folytatja, ahol elődei abbahagyták.

Prémium hírlevelek
Mudra Márton István

Hol tartunk a fenntarthatósági jelentéstételeinkkel?

A globális trendekkel összhangban 2024-ben a magyar nagyvállalatok több mint háromnegyede tett közzé fenntarthatósági jelentést, a kibocsátási célok és a lényegességi felmérés gyakorlatát tekintve pedig felül is múlják a világátlagot. Nagy Julianna szenior menedzser és Anga Adrienn menedzser összefoglalója a KPMG ehavi ESG hírlevélében.

Prémium hírlevelek
KPMG

Ezt muszáj tudnod a nyugdíjrendszerről!

„Nekünk már úgysem lesz nyugdíjunk!” – fogalmazta meg alaptézisét a taxis, amikor a dugóban araszolva próbáltuk elütni az időt egy kényszeredett beszélgetéssel. Hamar a nyugdíjrendszerre terelődött a szó (szakmai ártalom), bár emlékeim szerint nem erőltettem.

Prémium hírlevelek
Süle-Szigeti Bulcsú

Megeszi a világot a sok válság – hogyan vezessünk így céget? 1. rész

A polikrízis az új normális. A megatrendek – mint például a klímaváltozás, a technológiai változások, az elöregedő társadalom problémája – minden iparágat és szereplőt érintenek. A szervezetek egy ilyen korszakban nem csak az akut kríziseket kénytelenek kezelni, de a működésüket és üzleti modelljüket is át kell alakítaniuk. Hogyan?Gyenes Péter, a PwC szakértőjének írása a friss Jövő vállalata hírlevélben.

Prémium hírlevelek
Gyenes Péter

A digitális állampolgársággal akár el is jöhetne a bürokratikus rémálmok vége

Ahogy Magyarországon, úgy sok más országban is közeleg a digitális állampolgárság – elméletben egy olyan új világ, ahol a jogosítvány megújítása, a munkanélküli ellátás igénylése vagy egy építési engedély megszerzése olyan egyszerű, mint egy pizza rendelése. Gyors, hatékony, zökkenő- és papírmentes. Jó esetben. Hogy mindennek mik a legfontosabb feltételei, azzal a Boston Consulting Group (BCG) szakértői nemrég az Imagine This című podcastjükben foglalkoztak. Az eheti Üzleti intelligenciában összefoglaltuk nektek a lényeget.

Prémium hírlevelek
Fehér Margit – BCG

A cégvezéri kvóták és a bajszos Kerberosz

Rendhagyó hírlevél a mai, mert kivételesen nem praktikus jogi tanácsokkal szeretném ellátni az olvasót. Ehelyett egy elviekben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő, ám meglehetősen abszurd törvényjavaslatot mutatok be. Így igyekszem betekintést nyújtani a 21. századi magyar és külföldi jogalkotás kulisszái mögé, ahol ritkán tetten érhető feszültségeket és az írott jog elkalandozását figyelhetjük meg.Végül, de nem utolsósorban arra is megpróbálok magyarázatot adni, hogy általában állampolgárként hogyan élhetünk túl a paragrafusdzsungelben.

Prémium hírlevelek
Mudra Márton István

A készpénz ideje lejárt? Egyelőre nem úgy tűnik

Ha egymás mellé tennénk az ország összes papírpénzét, le tudnánk vele fedni Budapest belső kerületeit, az összes érme pedig együtt 15 ezer tonnánál is többet nyomna. De még ennél is sokkal érdekesebb az MNB készpénzhasználati statisztikáiból az, hogy messze a legtöbb az ötforintosokból és a húszezresekből van a magyar embereknél, pont abból a két fajtából, amelyet a hétköznapi forgalomban nem nagyon szoktunk használni.

Prémium hírlevelek
Sztojcsev Iván

Befektetés háborúban és békében

Ne tessenek megijedni, hiába igényelne a címben jelzett téma tisztességes kifejtése asztalhajlító terjedelmet, én erre fittyet hányok, és gátlástalanul tömörítek. A Háború és béke Tolsztojnál – fordítástól és kiadástól függően – körülbelül hárommillió betűből áll, mi pedig ebben a Concorde-os hírlevélben kihozzuk a témát úgy hétezer-ötszázból.Megjegyzem, már Tolsztoj is gátlástalanul tömörített, hiszen az évezredek óta minden nyelven közszájon forgó és metszően pontos „speciális katonai művelet” kifejezés helyett hányaveti pongyolasággal rendre a sok jó embert érthető okokból felzaklató „háború” rövidítést használta.A mi dolgunk persze összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, hiszen nem akarunk bemutatni egy komplett történelmi korszakot, megrajzolni 580 (!) szereplőt, továbbá nem akarjuk ábrázolni általában az embert, mint olyat, ahogy az orosz írófejedelem tette. Egyetlen kérdést szeretnénk megválaszolni: hogyan kell befektetni háborúban?

Prémium hírlevelek
Kovács Krisztián – Concorde

A fekete hattyú öröme

Valami váratlan, egyben nagy hatású esemény – ez a Fekete hattyú. Nassim Taleb 2007-es könyve óta tudjuk ezt. Vélhetően azért is lett népszerű a könyv, mert közvetlenül utána jött 2008-2009, a feketehattyúság egy csimborasszója. Aztán hamar lett jobb hattyúnk, 2020. Gyorsabb és látványosabb, leginkább azért, mert több volt benne az érzelem.

Prémium hírlevelek
Balásy Zsolt – HOLD

A klímaváltozás miatt azt is nehéz megmondani, mennyit fognak érni az ingatlanjaink

Az ingatlanszektornak és az építőiparnak is lesz mivel szembenéznie a következő évtizedekben. Bizonyos változásokat már tapasztalhatunk: más a szellemi munkavégzés módja és helye, elterjedt a megújuló energia és az éghajlatváltozás nyomán egyre több épületben működik gépi hűtés. Időközben az Európai Unió közzé tette a Fit for 55 nevű átállási tervezetét is – ennek kibocsátáscsökkentési céljai az egyre szigorodó nemzeti szintű energetikai szabályozásban is le fognak csapódni. Vagyis: ma nehezebben becsülhető az ingatlanok várható jövőbeli hozama.Októberi hírlevelünkben Varga András, a KPMG ingatlan-tanácsadás menedzsere foglalja össze, mivel érdemes számolni a jövőben az ingatlanszektorban és az építőiparban is.

Prémium hírlevelek
Varga András