„Szeresd a testem, baby!” – hangzott a sláger egy évtizeddel ezelőtt. Ahhoz azonban, hogy ezt teljes valójában meg tudjuk élni, az önelfogadás is szükséges. Már a gésák nevelésében is fontos szerepe volt a saját test ápolásának drága, illatos olajokkal, ami által a nő megélhette, hogy a teste az ő temploma, értéke, éke. E mögött pedig az az intuitív tudás és megfigyelés állt, hogy akkor képes a nő erotikus játékossággal, felszabadultan felébreszteni a férfi vágyát, ha önmagát elfogadja, szereti – érzi magában a „szexuális energiát”, saját erotikus vonzerejét.

Az amerikai Indianai Egyetem kutatói közel 2500 nő bevonásával végzett 2012-es vizsgálatukban megállapították, hogy szoros a kapcsolat a nemi szervek ápolása (például borotválás, fazonírozás) és a szexuális viselkedés között. A törődés következtében a nők magukat sokkal nőiesebbnek, vonzóbbnak és szexuálisan önkifejezőbbnek élik meg – ami összecseng a gésák örökével.

Testét vesztett testiség

Önértékelésünk mellett az önfeledt és örömet adó erotikának is elengedhetetlen feltétele intim részeink szeretete. Komoly szexuális problémát jelenthet egy lánynak, ha félelem, bűntudat vagy undor folytán nem képes megérinteni a nemi szervét, és kizárólag szivaccsal képes tisztálkodni – sőt megnézni sem meri. (Nem véletlenül számít klasszikus szexterápiás gyakorlatnak a tükör előtti módszer, ami az intim anatómia mellett testünk szexuális működését is segít megérteni.)

Teste az ő temploma, értéke, éke

Shutterstock

Honnan eredhet az ilyen erős averzió? A szülő részéről megtapasztalt visszautasítás, közöny vagy ellenségesség kifejezése a gyerekben kiválthatja a szeretetre méltatlanság érzését és az öngyűlöletet, ami egyes testrészekre is kivetülhet. Az elidegenített testtáj érintése így akár feszültség, intenzív szorongás, sőt testi-lelki fájdalom forrásává válhat.

A pelenkázás és a szobatisztaságra szoktatás időszaka szintén kritikus szerepet játszhat az egyén saját testről kialakított vélekedésében. A szülő által kifejezett negatív attitűdöt, az utálkozó arckifejezést vagy undort testi produktumai, illetve a genitáliájának a megérintésével szemben a gyermek úgy értelmezheti, mintha ő maga lenne rossz, a teste pedig visszataszító, szégyenletes.

Hevesi Krisztina szexuálpszichológus cikke teljes terjedelmében a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, május 26-án megjelent számában olvasható, mely test és lélek egymásra hatásával foglalkozik: Hogyan lehetünk harmóniában a testünkkel? Mit üzennek a betegségeink? Mi áll evési zavaraink hátterében? Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat – a kiadónál!

Elfogadja önmagát? Hogyan működik párkapcsolatban és a családban? Megvalósítja önmagát? A HVG Extra Pszichológia TESZT különszámából most megtudhatja! Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg a kiadónál!