Életünk folyamán több, néha kevesebb párkapcsolatban próbáljuk megtalálni a szerelmet, a biztonságot, a boldogságot és önmagunkat. Egy másik ember által szeretnénk egésszé válni, az ő tükrébe nézve szeretnénk saját magunkat szépnek, jónak, megbecsülhetőnek látni. Sokan bele sem gondolnak, hogy társuk is ugyanerre vágyik, neki is hasonlóak a céljai, és ő is keresi a saját boldogságát. Nincs jó recept, hogyan is kell jól csinálni, hogy mindkét ember mindig jól járjon.

Mindenki követ el hibákat, ballépéseket, tesz olyasmit, ami a másiknak éppen akkor, éppen úgy nem megfelelő vagy akár rossz – írja Belső Nóra pszichiáter a HVG Extra Pszichológia legújabb, május 26-án megjelent számának cikkében. Mint az a Megbocsátás a párkapcsolatban, Apró kis szálakkal című írásában olvasható, a harmóniát elérni nem egyszerű feladat.

Közös célok, élmények, állandó odafigyelés, tudatos jelenlét, az apró dolgok és lehetőségek észrevétele a mindennapokban: ezek a kövecskéi annak az útnak, amelyen járva kiegyensúlyozottan működtethető egy párkapcsolat. De mindez nem mindig tud megvalósulni. Két ember kapcsolata állandóan változó, dinamikus rendszer, ideális esetben egymást inspiráló és támogató együttműködés.

Állandóan változó, dinamikus rendszer

Shutterstock

Manapság sokat hallani, hogy valaki azért nem tesz meg dolgokat a másik kedvéért, mert úgy hiszi, ezzel „feladja” önmagát. „Ha nem jön magától, akkor az nem is az igazi” – hallani sokaktól. Hát nem is lesz igazi soha, ha így gondolkodunk! Egy kapcsolatban éppen az a pláne, hogy apró kis szálakkal, és egyre többel, kapcsolódunk a másikhoz. Közös teret építünk, ami csak a miénk, és amibe önmagunkból is sokat beleadunk, miközben önmagunkat, a céljainkat, a személyiségünket megőrizzük. Hiszen a másiknak is az tetszett meg. Mindeközben persze megteszünk dolgokat a társunk kedvéért is, hiszen ő is ezt teszi, ettől csiszolódik, alakul a kapcsolat. Az adok-kapok szabályai szerint ez működik is.

Hibázott a párunk? Probléma van vele? Megbántott? Netán másutt keresett boldogságot? Nézzünk magunkba, mielőtt kimondjuk, hogy csakis ő a hibás! Vajon miért tette ezt velünk? Szándékában állt-e bántani, vagy csupán a saját belső konfliktusát, problémáját kezelte rosszul? Partnerek voltunk-e számára mindezek feltárásában, megbeszélésében, tudott-e hozzánk fordulni akkor és ott?

Sok-sok eldöntendő kérdés, tisztázandó helyzet. Minden konfliktusnak megvannak a forrásai az emberben, a kapcsolatban vagy éppen ezeken kívül (például a munkahelyen). Ezekkel szembe kell nézni. A mumus nem is olyan félelmetes, ha már találkoztunk vele.

Olvassa tovább Belső Nóra pszichiáter cikkét a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában, mely az időhöz: múltunkhoz, jelenünkhöz és jövőnkhöz való viszonyunkkal foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a Mindfulness-kalauz című könyvvel. Aktuális lapszámunkat külön is megrendelheti.