Ha a férj vitatkozás után horgászni megy, hogy ne kelljen szóba állnia a feleségével (és horgászni egyébként is szokott), olyankor nem a kreativitás győzedelmeskedik, hiszen ő nem csinál újdonságot, és dacos elvonulásától csak negatív irányba halad a kapcsolat. A horgászat a férfit sem fogja kikapcsolni, mert nem beszélte meg a problémát a párjával, és a hobbija csak a „haragszomrád” eszköze. Nézzük azonban azt a párt, ahol a férfinak vannak saját programjai, a nőnek azonban már nincsenek. Ha a nő is keres magának elfoglaltságot, azzal a személyiségét gazdagítja, megtapasztalja saját alkotóerejét, ami a párkapcsolatára is jó hatással lesz. Ez a kreativitás további kreativitásra is lehetőséget ad, érdeklődhetünk a másik időtöltése iránt, részt vehetünk időnként benne. Érdeklődésünkkel önmagunkat is új élményekhez juttathatjuk, s miközben jobban megismerjük a párunkat, örömet szerezhetünk neki.

Kreatív energiáinkat élhetjük meg, miközben a párkapcsolatunkat erősítjük, ha időnként meglepetést szerzünk a társunknak, főleg, ha ez nem szokásunk. Meglepetés lehet nemcsak valami apróság, hanem a felkínált segítség is: szokásunktól eltérően elhozzuk a gyerekeket az óvodából, lemosatjuk az autóját. Akkor tudunk igazán kreatívak lenni, ha ismerjük társunk szeretetnyelvét, vagyis hogy melyik csatornán képes fogadni szeretetközléseinket. Inkább annak örül, együtt töltünk időt, vagy ha öleljük, simogatjuk, váratlanul megajándékozzuk őt.

Ha eddig nem volt szokásunk dicsérni, akkor egy–egy kedves szóval, őszinte elismeréssel is meglepetést szerezhetünk neki. Ha mindezt spontán, szabad akaratból tesszük, akkor a párunknak örömet szerezve megtapasztalhatjuk saját „alkotóerőnket” is, vagyis hogy képesek vagyunk pozitívan hatni a társunkra, a kapcsolatunkra. A spontaneitás és kreativitás így életerőt ad mindkettőnknek, mindketten kiteljesedhetünk közös életünk által.

A testünk őszinte

A kreatív személyiség tulajdonsága az énerő, az önbizalom, a kellő magabiztosság és a rugalmasság, ami a kommunikációban és a nézőpontváltás képességében nyilvánul meg. Ezek a tulajdonságok mindnyájunkban megtalálhatók, de a tévhittel ellentétben nem fejlődnek maguktól, az idő és életkorunk előrehaladtával, önismeretünk tudatos növelése szükséges kifejlődésükhöz. Az 1974-ben elhunyt, bukaresti születésű, amerikai pszichiáter, Jacob L. Moreno, a pszichodráma megalkotója szerint a kreativitás a szorongás ellentettje.

Amikor önmagunkat figyeljük, állandóan a veszélyeket akarjuk kivédeni, akkor saját szorongásunk miatt nem tudunk spontánok és kreatívak lenni. A szokásaink rabságában, a külső elvárásoknak megfelelve bezárjuk magunkat, kielégületlenséget érzünk, kreativitás hiányában kisugárzásunk elhalványul, szürkévé válunk. Ha a szorongástól megszabadulunk, feldolgozzuk korábban szerzett sérüléseinket, azaz a tudattalanul tárolt negatív érzelmeket, akkor a személyiségünk mélyéből pozitív, kreatív energiák szabadulnak fel, szabadnak érezzük magunkat.

Magazinokat olvasgatva sokszor találunk olyan „jó tanácsokat”, hogy párkapcsolatunkat csupán egy-egy szexi fehérnemű vagy segédeszköz beszerzésével tartósan felpezsdíthetjük. Ez tévedés! Noha minden párkapcsolatnak fontos része a szexualitás, a testiségben a mély intimitás erősíti a kapcsolatot. A segédeszközök használata a felszín csupán, ami tőlünk idegen viselkedésmódokra kényszeríthet minket, és attól még jobban sérülünk. Sok párral találkoztam, akik a kellékeiknek külön szekrényt, szobát rendeztek be, mégis állandóan hiányérzet gyötörte őket. Egyre nehezebben jutottak a csúcsra, vagy soha nem volt orgazmusuk (főleg a nőknek!). Testük jelezte a bajt: szexuális életükben jóval nagyobb hangsúlyt kaptak a külsőségek, mint az érzelmek.

Önismeretük fejlesztésével, gyermekkori sérüléseik feldolgozásával tudtak mélyebben megnyílni, és megtapasztalni, hogy a szenvedély nem azonos az érzelmek nélküli, féktelen szexszel. Felfedezték a szexualitás kreatív minőségét, a ráérős, érzéki eggyé válás élményét, türelemmel figyelték saját és társuk testének legapróbb rezdüléseit, s spontán szeretettel reagáltak rájuk. Ahhoz, hogy új viselkedésformánk ne legyen művi, kimódolt, se mi ne érezzük, se a párunk, hogy szerepet játszunk, vagy vállalhatatlan elvárásoknak felelünk meg; ismernünk kell önmagunkat és társunkat egyaránt, s nem csupán a szexualitásban.

L. Stipkovits Erika pszichológus cikke teljes terjedelmében a HVG Extra Pszichológia legfrissebb, augusztus 18-án megjelent számában olvasható, mely a kreativitással, tehetséggondozással, önmegvalósítással, az izgalmassá tehető párkapcsolatokkal, a sokoldalú családi élettel foglalkozik. Keresse az újságárusoknál, vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál!

L. Stipkovits Erika könyveiről itt olvashat.