Az emberek gyakran számolnak be arról, hogy pozitív élményt élnek át, amikor belefeledkeznek egy-egy feladatba. Amikor nem jut eszükbe más érzés, probléma, tennivaló, elfeledkezhetnek enni is. Az ilyen tevékenységet önmagában az élmény kedvéért jó csinálni. Ön milyen gyakran él át ilyet?

A magyar származású Csíkszentmihályi Mihálynak, a pozitív pszichológia egyik vezéralakjának flow-elmélete szerint akkor leszünk a legboldogabbak, ha úgy tudjuk végezni a mindennapok során a különböző tevékenységeinket, hogy az önmagában örömet okoz számunkra. Nagy egyéni különbségek állnak fenn az emberek között a tekintetben, hogy milyen gyakran és milyen intenzíven élnek át flow-élményeket.

A szakirodalmi adatok szerint a különbségek nagyrészt a személyiségben eredeztethető jellegzetességekkel magyarázhatók. A flow-élményt gyakran átélő személyek belsőleg motiváltak – inkább a tevékenység végzésének öröme hajtja őket, mint az olyan külső jutalmak megszerzése, mint a pénz, hatalom vagy presztízs –, keveset szoronganak, érdeklődnek az új iránt.

Önmagában jutalom

Csíkszentmihályi Mihály, aki a flow-elméletet 1975-ben írta le, autotelikus személyiségként jellemezte azokat az egyéneket, akik az átlagosnál több flow-élmény átéléséről számolnak be. Az autotelikus szó arra utal, hogy a tevékenység élménye önmagában jutalmazó, és nem valamilyen külső cél vagy tárgy elérése teszi azzá. Az autotelikus személyek tehát magáért az öröm érzetéért végzik tevékenységeiket (az persze elképzelhető, hogy eredetileg valamilyen külső ok miatt kezdtek bele).

Csíkszentmihályi az 1970-es években sziklamászókkal, sakkozókkal, sebészekkel vett fel interjúkat, vagyis olyan személyekkel, akik belsőleg erősen motiváltak voltak a cselekvésre. Azt figyelte meg, hogy azok a személyek élnek át a legnagyobb gyakorisággal flow-élményeket, akik képesek uralni „pszichikai energiájukat”, vagyis akik rugalmasan tudják irányítani figyelmüket, valamint akikre nem jellemző a túlzott éntudat, tehát nem egocentrikusak. Az interjúadatok rámutattak arra is, hogy a kíváncsiság vagy a kitartás olyan személyiségjegy, amely kedvező a flow-élmény átélése szempontjából.

Csak pozitívan!

A flow személyiséggyökereivel kapcsolatban később más szerzők a diszpozicionális flow, vagy újabban a flow-fogékonyság megjelöléseket vezették be, azt feltételezve, hogy egyenesen személyiségjellemzőként (vagyis a személyre jellemző tartós hajlamként) értelmezhető az, hogy valaki milyen gyakran él át flow-élményeket. Ezek a szerzők kutatásaikban már nem az interjúmódszert alkalmazták, hanem különböző kérdőíveket dolgoztak ki a mérésre.

A Fredrick Ullén svéd pszichológus vezette 2012-es kutatás rámutatott, hogy a flow-fogékonyság negatív összefüggést mutat a neuroticizmussal (vagyis a negatív ingerek iránti fogékonysággal), illetve pozitív kapcsolatban áll a lelkiismeretességgel.

Újdonság és transzcendencia

Oláh Attila, az ELTE PPK egyetemi tanára hallgatói mintán mérte fel 2005-ben a flow-élmény átélésének gyakoriságát, és azt találta, hogy azok a személyek élnek át gyakrabban ilyet, akikre jellemző az újdonságkeresés (magas válaszkészség az új ingerekre), a transzcendencia (amikor a személy önmagára az univerzum szerves részeként tekint), és az együttműködés (a kapcsolataiban barátságos). Ugyanakkor az ártalomkerülés (aggodalmaskodás, pesszimizmus, bizonytalanságkerülés) negatív kapcsolatban áll a flow-élmény átélésének gyakoriságával, vagyis minél inkább szorongó a személy, annál kevésbé jellemző rá a flow-élmény átélése.

Ellentétek halmaza

A flow-élményt gyakran átélő személyre nem jellemző, hogy unná a tevékenységeit, ehelyett roppant élvezetesnek találja azt, amit éppen csinál. Úgy érzi, az előtte álló feladat nehézségi szintje összhangban áll a képességeivel, egyértelműen kirajzolódik a cél és azok a lépések is, amelyek elvezetnek hozzá. Képes egyetlen dologra összpontosítani, uralma alatt tartani az eseményeket, és tudatában van annak, hogy mennyire jól teljesít.

A flow-élmény gyakori átélése segít gazdagabbá, érdekesebbé, jelentősebbé tenni az életet, mert hozzájárul ahhoz, hogy valaki egyre inkább komplex személlyé fejlődjön. Csíkszentmihályi szerint a komplex személy jellemzői ellentétek halmazaként írhatók le, a helyzethez igazodva váltogatni képes ezek között.

Képes egyensúlyt kiépíteni az elfogadó és irányító viszonyulásmód között, vagyis néha idomul a környezetéhez, máskor változtatni próbál rajta. Képes továbbá a szenvedélyes befektetésre és a leválasztó távolságtartásra is, vagyis néha lelkes és eggyé válik a feladataival, máskor pedig világosan leválasztja magát róluk.

Néha laza és játékos, máskor nagyon szigorú és fegyelmezett, néha az egyedüllétet, máskor mások társaságát keresi, és képes váltogatni a különböző gondolkodásmódok között is. A komplex személyek legfontosabb jellemzője a rugalmas önszabályozás, amellyel mindenkor képesek szinkronba kerülni a környezetükkel. Mindezek következtében a flow-élmény gyakori átélése az önbecsülés, az élettel elégedettség és a pszichológiai jóllét magasabb szintjéhez vezethet.

Nagy Henriett pszichológus, egyetemi docens

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.