HVG Extra Pszichológia
HVG Extra Pszichológia
Tetszett a cikk?

Néhány enyhébb szorongásos zavar esetén a mindfulness terápia felveszi a versenyt a pirulákkal – derül ki egy friss kutatásból.

A mindfulness terápia, különösen a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentő terápia (MBSR: mindfulness-based stress reduction), ígéretes alternatívát jelenthet a szorongásos állapotok gyógyításában.

A Medical Daily egészségügyi portál által idézett friss tanulmány megállapította, hogy az MBSR terápia hatékonysága bizonyos szorongásos zavarok esetén hasonló lehet az antidepresszánsokéhoz, ezért esetenként kiválthatja a gyógyszeres kezelést.

Az MBSR-t eredetileg Jon Kabat-Zinn amerikai orvos fejlesztette ki a krónikus fájdalom kezelésére az 1970-es évek legvégén. A buddhista meditáció elemein alapuló módszert ma már széleskörűen alkalmazzák különböző mentális és testi betegségek, például depresszió és immunrendellenességek gyógyítására is. A testi érzetek és érzelmek, gondolatok megfigyelését, légző- és nyújtógyakorlatokat foglal magába, célja a stresszkeltő gondolatokhoz, eseményekhez való viszonyulás megváltoztatása.

Az említett tanulmányban a tudósok azt vizsgálták, hogy az MBSR terápia mennyiben jelenthet segítséget a tériszony, a pánikbetegség, a generalizált szorongásos zavar (általános krónikus aggódás) és a szociális szorongásos zavar (közösséggel kapcsolatos krónikus aggódás) tüneteinek enyhítésében.

A kutatás során 276 pácienst vizsgáltak, akik egy csoportja MBSR terápián vett rész, míg másik részük napi 10-20 mg escitalopramot (bizonyos antidepresszánsok hatóanyaga) szedett nyolc héten keresztül.

A vizsgálat eredményei nem mutattak jelentős különbséget az MBSR terápia és az escitalopram által elért szorongáscsökkentés között. Bár az antidepresszáns a vizsgálat negyedik hetében némileg hatékonyabbnak bizonyult a páciensek tünetei csökkentésében, ezek a pozitív állapotváltozások a kutatási időszak végéig sem tartottak ki.

Az amerikai kutatás másik figyelemre méltó megállapítása az volt, hogy míg a gyógyszert szedők közel 80 százaléka tapasztalt legalább egy mellékhatást, addig a mindfulness csoport részvevőinek mindössze 15 százaléka számolt be mellékhatásokról.

A kutatók hangsúlyozták: eredményeik összhangban állnak korábbi tanulmányok eredményeivel, amelyek a mindfulness hatékonyságát bizonyítják a pánik- és szociális szorongásos zavarok kezelése során. A tudatos jelenlét módszere szerintük különösen azok számára lehet vonzó, akik a mellékhatások miatt vonakodnak a gyógyszeres kezeléstől.

Keresse a HVG Extra Pszichológia magazin legfrissebb számát az újságárusoknál vagy rendelje meg!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!