Hasonlítsuk össze, mit hagytak ránk a felmenőink
Minden családnak más az értékrendje, hitvallása, története.
Minden családnak más az értékrendje, hitvallása, története.
Erősen tartó, sűrű szövésű kötelék kontra puzzle-szerű töredezettség – a családi múlt valamilyen formában, előbb vagy utóbb mindenkinek az életében „megjelenik”. Hogy mennyire különböző irányokba vihet, erről is mesél Závada Pál író és fia, Závada Péter költő, drámaíró.
Tudjunk meg minél többet a felmenőinkről, próbáljuk megérteni az életútjukat, hogy ne egy hiányokkal teli családtörténetet adjunk tovább, hanem egy élő, gazdag szövetet, ami által a személyes történetünk is gazdagabbá válik – hangzott el a legutóbbi virtuális HVG Extra Pszichológia Szalon estjén június 8-án, amelynek témája a transzgenerációs hatás volt.
Amikor új szokásokra, sőt új szemléletmódra vágyunk, hogy az életünk megváltozzon, fontos tudnunk, hogy az agyunk a segítségünkre van – bár néha épp az ellenkezője látszik. A titok e becses szervünk neuroplaszticitásában rejlik.
Az ember alapvetően jó – ez a kutatás is erősíti ezt az elképzelést.
Gyermekkori tapasztalatainkat akár akarjuk, akár nem, magunkkal visszük a párkapcsolatba, és ezek többnyire észrevétlenül befolyásolják a hozzáállásunkat.
A meggyengült párkapcsolatok újraépítéséről, ezzel együtt a bizalom megingásáról és megtartásáról, a családban tanult viselkedési minták és a titkok hosszú távú hatásairól is szó esett a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi online estjén, ahol két elismert pszichológus és családterapeuta, Hajdu Judit és Megyeri Zsuzsanna osztotta meg a tapasztalatait.
Mostanában sokat hallani a transzgenerációs hatásról, sőt traumáról, és felmerülhet bennünk, hogy ez a jelenség milyen módon bukkanhat fel az ember életében.
Tüneteink hátterében néha több generáción átívelő, feldolgozatlan veszteségek, esetleg családi titkok, hazugságok állhatnak.
Nemcsak a természetben, de egy jó párkapcsolatban is szabadnak érezheti magát az ember – hangsúlyozta a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Belső Nóra pszichiáter. Az est során szó esett arról, milyen változásokat hozott a szabadság terén a Covid–19, mi köze a természetnek a szabadsághoz, és mit számít, ha valaki tisztában van a saját értékeivel.
Egyszer mindannyian elhagyjuk a szülői házat, és gyermekkorunk élményei, a minket formáló, alapvető kapcsolataink befolyásolják a jelenünket. Szavainkkal lezárhatjuk a múltunkat, de a benne rejlő erő a felszín alatt megállíthatatlanul hömpölyög tovább. Egyáltalán nem mindegy, hogy mi szabályozzuk ezt az áramlást, vagy az irányít minket.
Ha elfogadjuk azokat a társadalmi skatulyákat, amelyekbe a nemünk, a korunk vagy valamely tulajdonságaink alapján beleillünk, meglesz a veszélye, hogy kényszeréletet, látszatéletet fogunk élni.
Egyéni életünkben, párkapcsolatunkban, családunkban időnként válságot élünk meg. Ha úgy gondolunk rá, mint az élet elkerülhetetlen velejárójára, a kilábalás után akár harmonikusabb is lehet az életünk, mint korábban. Megyeri Zsuzsanna pszichológus írása.
Így tud segíteni a pszichológus a párkapcsolati és családi viharokban.
A járvány pozitív hozadéka, hogy közelebb került mindenkihez a halál, és ez rákényszeríti az embereket, hogy beszéljenek erről a tabutémáról – említette a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi vendége, Singer Magdolna gyásztanácsadó. Az est során az új könyvvel jelentkező szerző egyebek mellett beszélt a halálszorongás hátteréről, hogy mit lehet kezdeni a bűntudattal, és arról is, hogy mi köze a gyásznak a munkahelyváltáshoz.
Azt gondolnánk, a világ legegyszerűbb dolga szeretni. Ösztönösen megy mindenkinek, akár adja, akár kapja. Az igazság azonban az, hogy ez az az érzelem – vagy éppen a hiánya – amivel egész életünkben küzdünk.
A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban Belső Nóra pszichiáterrel beszélgetünk a szeretet szabadságáról.
Az elmúlt és a mostani időszak ráirányítja a figyelmünket arra, vajon mennyire érezzük magunkat szabadnak.
Mit kezdjünk a gyásszal egy olyan társadalomban, amelyben a halál tabu?