A férfiak már kvalifikálták magukat, a nők elsősorban a jövő februári
világselejtezőben bíznak - pekingi szemszögből röviden így értékelték a vízilabdázók helyzetét a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) soros olimpiai konzultációján.
Godova Gábor, a női csapat kapitánya szerint a márciusi, melbourne-i vb negyedik helye elfogadható, különösen annak fényében, hogy míg a tengerentúliak három hónapot készültek az eseményre, addig a bajnoki és kupaküzdelmektől megfáradt európaiak jó, ha ennek a harmadát. Ugyanakkor nem ez volt elsősorban a döntő, az, hogy a finálét az amerikaiak és az ausztrálok vívták, leginkább a két náció újításának volt betudható. A tengerentúliak minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai felkészülésre, így jóval erősebbek, mint bármelyik európai gárda játékosállománya.
Annak nincs értelme, hogy most mi is elkezdjük ezt, azzal csak tönkretennénk a lányokat, akik nem szoktak hozzá a súlyzózáshoz – jelentette ki Godova Gábor a Magyar Olimpiai Bizottság honlapjának írása szerint. – Alkatilag is mások, nem alkalmasak az ilyenfajta erősítésre. A jelzést viszont vettük, azaz ki kell találjuk az ellenszert, a sokmozgásos játékot, amivel ki lehet fárasztani a megvastagodott vetélytársakat.”
A kapitány a nyári Világliga-selejtezőn – amelyen a csapat kulcsemberei közül az olasz légiósok nem tudnak részt venni – több fiatalt is kipróbál, aki az új játékstílusba leginkább bele tud illeszkedni. A kvalifikációs menet augusztus végén kezdődik a kirisi európai selejtezővel, ahonnan egy csapat jut tovább, míg a második-hatodik helyen végző együttesek februárban, a trieszti világselejtezőn próbálkozhatnak, innen elvben az első három jut ki Pekingbe, de ha az afrikai legjobb visszamondja a részvételt – mint eddig kétszer is -, akkor még a negyedik is ott lehet a 2008-as olimpián.
A férfiak szereplésének értékelését a betegeskedő Kemény Dénes nevében Köpf Károly tolmácsolta. A főtitkár elmondta, a megannyi klubkötelezettség miatt a játékosok fáradtan kezdték a vb-felkészülést, ennek ellenére a csoportelsőséget sikerült gond nélkül kivívni, majd közepes játékkal egészen a döntőig menetelni. A fináléban szintén közepes teljesítményt nyújtott a csapat, ehhez képest karnyújtásnyira került az aranyhoz, ám buta egyéni hibák miatt nem sikerült a rendes játékidőben megnyerni a mérkőzést.
Bár az ezüst miatt nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, azért nagy dolog, hogy a csapat sorozatban képes döntőt játszani” – utalt arra Köpf Károly, hogy a Kemény-gárda a 2003-as barcelonai világbajnokság óta minden egyes világversenyen bejutott a döntőbe, Melbourne-ben immáron sorozatban a kilencedik alkalommal. Az athéni együtteshez képest öt helyen változott a gárda, azaz a fiatalok – Kis Gábor, a Varga-testvérek, Szívós Márton, Nagy Viktor – beépítése jól halad; azzal, hogy a kvalifikáció megoldódott, a következő időszakban teljes mértékben a pekingi csapatépítésre lehet koncentrálni.
Martin György, a szövetség elnöke a hölgyekkel kapcsolatban jelezte, Godova Gábor a rendelkezésére álló igen rövid idő alatt látványosan megszervezte a csapat védekezését, amely mindvégig különleges biztonsággal működött. Gábor ráadásul azt sem mondta, hogy két fontos támadója hiányzott: Drávucz Rita és Kisteleki Dóra,
ők meccsenként két-három plusz gólt jelenthetnek, azaz velük együtt még jobb lesz a csapat, és ez komoly reményekre jogosít: egy olimpiai érem simán benne van ebben a társaságban” – szögezte le.
A férficsapatot illetően megjegyezte, lehet udvariaskodni, hogy négy-hat csapatból áll az élmezőny, ettől még a magyar válogatott továbbra is az első kettő közé tartozik; és százévente egyszer fordul elő, hogy egy döntőben a sima öt-hatgólos siker helyett a hosszabbításban veszít a sokkal jobb csapat. A horvátok góljai a mi elrontott támadásainkból születtek.” Végül az elnök jelezte, továbbra sem változott a szövetség premizálási politikája: a válogatottaknak csak az aranyért fizetnek, és az edzők szerződésében is szerepel a klauzula, hogy ha nem jutnak el legalább az elődöntőig az aktuális világversenyen, az elnökség egyoldalúan felbonthatja a megállapodást.