Soha nem kellene befejezni a katedrálist?
Antoni Gaudi mesterműve, a Sagrada Familia, Barcelonában még soha ilyen közel nem volt a befejezéshez, építészek csapata mégis folyamatosan hadakozik a további munkák ellen, szerintük a mai épületet Gaudi eredeti elképzelésének csupán a karikatúrája, ha nem a megszentségtelenítése.
A Sagrada Familia a világ leghíresebb befejezetlen épülete, az épület turisták millióit vonzza évről évre, akik a daruk és az állványok láttán meglehet, azon morfondíroznak, Antoni Gaudi mesterműve vajon elkészül-e valaha? Jogosan teszik, a templom 125 éve áll építés alatt, tornyai felett a spanyol közéleti személyiségek folyamatosan vitatkoznak.
A The Times című angol napilap értesülései szerint most éppen egy nagy befolyással bíró purista csoport próbálja megvétózni a befejezést. Szerintük ami a katedrálissal történt Gaudi halála óta, az katasztrofális, mert az épülethez nem szabadott volna hozzá nyúlnia senkinek azok után, hogy a híres spanyol építész meghalt 1926-ban. A protestáló csoportnak 400 tagot számlál, akik között vannak építészek, művészek, rendezők, és művészeti galériák vezetői is. A 400 tiltakozó mind azt az álláspontot képviseli, hogy akik felelősek azért, hogy Gaudi elképzelését továbbfejlesszék és megvalósítsák, csúnyán elárulták az építészt. Szerintük a Barcelonába érkező turisták ezentúl egy olyan épületet látnak majd, amelyet az építész mester nem ismerne el magáénak, mert az utódai ahelyett, hogy követték volna Gaudi utasításait és elképzelését, inkább azzal voltak elfoglalva, hogy a saját stílusjegyükkel illessék az épületet.
Oriol Bohigas, aki neves építész, és része volt Barcelona megújulásában a1992-es olimpia előtt, hasonlóan szenvedélyesen nyilatkozott, szerinte az építészek „nem hagyják Gaudit békében nyugodni, hanem megszentségtelenítik a munkáját.“ Az aláírók között vannak olyan nagy nevek is, mint Rosa Malet, a Joan Miró Alapítvány elnöke és Miquel Tàpies, az Antóni Tàpies Alapítvány feje. A csoport azt állítja, hogy nem csak a Sagrada Familia van veszélyben, hanem más Gaudi munkák is. A Casa Batlló és a Colónia Güell templom szintén mind restaurátori kontármunka áldozata lett.
Tény, hogy amikor Gaudit elütötte a villamos, az építész magával vitte tervei végleges arculatát a sírba. Azóta építészek hada dolgozott keményen, hogy a Sagrada Familia megépüljön, annak ellenére, hogy Gaudi excentrikus munkastílusát nehéz volt követni és az építészek -való igaz- itt-ott megváltoztatták a terveket a munka folyamán. Az ügyön nem segített az sem amikor az anarchisták megpróbálták megsemmisíteni a terveket még a harmincas évek végén, a spanyol polgárháború alatt. Az építészeknek nem sok maradt, ma Gaudi terveinek csak a helyreállított változatából kénytelenek dolgozni, ami nem könnyű.
Ami a közvéleményt illeti, az emberek többsége az építészekkel szimpatizál és nem a csoporttal. A témához hozzászólók szerint a mester kijelentette hivatalosan is, hogy befejezve szeretné látni az épületet, hiszen tudta, hogy ez nem történik meg az életében. Emellett általános vélemény az is, hogy a Sagrada Familia nem az építésznek állít emléket, hanem Istennek. Gaudi igaz hívő volt, szenvedélyes keresztény, elsősorban ezért született az épület ötlete. Így hát teljesen mindegy, hány stílus lesz az épületben, a Sagrada Familia a világ legszebb Istennek állított emlékműve marad. Vannak olyan spekulációk is, hogy a vita mögött gazdasági érdekek húzódnak, a templom ugyanis a helyi hatóságok tulajdona, amíg el nem készül, utána viszont az egyház kezébe kerül, a vaskos bevételekkel együtt.
Ha ennek a csoportnak nem sikerül a projektet leállítani, akkor is még majdnem húsz év van hátra a befejezésig, és nagyon valószínű, hogy az épület mindaddig megosztja majd a közvéleményt, amíg véglegesen el nem készül. Európa katedrálisai közül több tucat épült generációkon keresztül, vagy esett át módosításokon (többek között például a Mátyás templom is), amit mi, az utókor ennek dacára hiánytalanul értékelünk. Talán a Sagrada Familia épületét is csak az unokáink fogják olyan maradéktalan áhítattal szemlélni, mint ahogy mi szemléljük a középkori katedrálisokat, és biztos, hogy Gaudi is leginkább erre vágyott.
Krisztina O'Brien
