Mairead Molloy ír származású, középkorú üzletasszony, sokak szerint a világ legjobb társkeresője. Öt évvel ezelőtt fogta a magányos milliomosok és híres emberek címeitől duzzadó határidőnaplóját és megalapította a világ egyik legsikeresebb elit társkereső cégét, a Berkeley Internationalt. A cég weboldala szerint a BI „speciális ügynökség, amely exkluzív és diszkrét ismerkedést elősegítő szolgálatásokat nyújt befolyásos és tehetős embereknek a tökéletes partner és lelki társ megtalálásához”.

A BI éves tagsági díja 2 millió forint, de a járulékos költségek akár több tízmillióra is rúghatnak, attól függően, hogy mennyire „nehéz eset” valaki. A tagok férfi-nő aránya 50-50 hatvanéves korig, ezután valamelyest több a férfi. Malloy legfiatalabb kliense 19 éves, a legöregebb pedig 85.

Lehet, hogy ő is regisztrált már? © AP

„Ha úgy érzem, hogy a noteszomban nincs elég cím, amit fel tudok ajánlani az új kliensnek, akkor általában nem veszem fel a nyilvántartásba” - mondta a The Times című angol napilapnak a partnerszerző, akiknek a technikája egyedi ugyan, de cseppet sem különleges. Az első interjú nagyjából másfél órás, egy pszichológussal folytatott beszélgetéshez hasonlít. A kliensek olyan dolgokat is elmondanak neki, amit a legjobb barátjuknak sem. Ez részint azért van, hogy ha már kifizetik a borsos tagsági díjat, akkor a legjobb esélyekkel induljanak és persze azért is, hogy megkíméljék magukat a felesleges csalódásoktól.

Ezekből az információkból az ügynökség leszűri, mennyire „reménytelen eset” az illető, van-e valami problémája, érzelmileg készen áll-e egy kapcsolatra, és ha látnak benne perspektívát, nyilvántartásba veszik. Ekkor Molloy ellátogat a lakására, leellenőrzi az útlevelét, az iskolai papírokat és kutat egy kicsit a baráti körében is, mielőtt az első randit nyélbe üti.

A randi meglepetés, ugyanis az ügynökség soha nem küld fényképet a találkapartnereknek egymásról, csak részletes leírást egymás tulajdonságairól. Ez egyrészt azért van, mert tudják, kinek mi az igénye, és igyekeznek ehhez méltó partnert keresni, másrészt a külső szerintük szubjektív megítélés kérdése, ezért nem is válaszolnak ehhez kapcsolódó kérdésekre sem. Molloynak jó érzéke van ahhoz, hogy ráérezzen, ki kivel lenne a legkompatibilisebb, a tagoknak meg kell bízniuk benne. Ezután sms-ek következnek, olyan gyengéd és kedves stílusban, mint például: „Mairead mondta, hogy gyönyörű vagy, ihatnánk egyet valahol?” A randi után Molloy visszajelzést kér, és kérésre közvetíti az elutasítást is, ha úgy hozza a sors.

Azt gondolhatnánk, gazdag férfiaknak nyilván nem nehéz a csábítás. Hölgypartner tényleg akad bőven, csak nem a megfelelő típus. Az ügyfeleknek, akik színészek, plasztikai sebészek, bankárok, ügyvédek, üzletemberek és politikusok, nincs idejük az ismerkedésre és elegük van a modell típusú szépségekből, akik csak a pénzükre hajtanak. Remek, hogy végre a külső nem minden, de az igaz szerelemnek véletlenszerűen kellene érkeznie, nem? Nos, Molloy szerint ez nem a Pretty Woman című film, a BI tagjai pedig tele vannak speciális kérésekkel, de attól az egész még lehet romantikus. Ami a férfiakat illeti, egy nő sem szereti az unalmas, humortalan bankártípust, mind inkább a fiatalos, intelligens és vicces példányokat kedveli, de ez ugyebár nem újdonság, és olyan nagy kérésnek sem mondható. A nőknek nehezebb, nekik kötelező a jó megjelenés és az ész is, senki nem randizik dohányzóval, és van, aki meghatározza, hány kiló lehet a kiválasztott. Akad, aki tökéletes pedikűrt akar, más kíváncsi az egyetemi érdemjegyekre. Néhány híres ember még családi DNS-vizsgálatot is kér, de ez nem általános.

Színészeket és híres embereket Molloy soha nem utasít el és a BI megszűri a partnereket, legyenek akármilyenek a kritériumok. Molloy többnyire megtalálja a hozzá illőt, még ha nincs is az ügynökség katalógusában ilyen személy - mert szerinte egy társszerző soha nem alszik. Molloy rendszeres látogatója a jótékonysági báloknak és egyéb társasági rendezvényeknek, és a szeme mindig nyitva van. Nem átall beszervezni senkit, ha úgy gondolja, az illető megfelelő lenne valamelyik kliensének. Molloy szerint senki sem szeret egyedül lenni, és itt nem egyéjszakás kapcsolatokról vagy internetes társkeresésről van szó. Egy csomó, amúgy sikeres ember egyetlen célja: megtalálni az igazit.

Krisztina O'Brien