A lemezkiadás évtizedekig nagy üzlet volt. Az internetes zeneletöltések és ezzel megváltozó fogyasztói szokások miatt azonban a lemeziparban komoly változások mennek végbe. Nem csak a lemezkiadók, de a velük hagyományosan együttműködő kereskedelmi rádióadók piacformáló szerepe csökken, az új együttesek, projektek ismertsége a közösségi megosztó oldalakon (Myspace, Youtube) alakul ki, így könnyebben kerülnek be a köztudatba olyan zenekarok, akik a hagyományos bürokrácián nem jutottak volna keresztül. A piac bővülésével persze a közönsége figyelme is jobban megoszlik, nehezebb kitűnni és nehezebb pénzt keresni a zenével, aminek természetes következménye bizonyos szereplők eltűnése a piacról.

Madonna koncertturnén

Hogy hol fog újra nyugvópontra jutni ez a mozgó iparág, nehéz megjósolni, de érdemes összegezni, milyen bevételektől esnek el a lemezkiadók. Minden idők legtöbbet eladott albumaival kapcsolatban a különböző források ellentmondásosak, a tényleges bevételeket valószínűleg csak maguk a kiadók tudják, de következtetni így is viszonylag jól lehet. 

Lemezeladások Magyarországon

Tóth Nándor, a CLS lemezkiadó munkatársa elmondta; Magyarországon még rosszabb a helyzet. Míg Angliában például tavaly már több volt a legális letöltés, nálunk minimális a fizetős letöltések száma. Ráadásul az emelt díjas SMS szolgáltatók segítségével illegáis módon egy 250 Ft SMS-ért egész albumokat lehet letölteni. A Jogtiszta letöltések még mindig drágák, mivel a jogdíjakat tovább kell fizetniük a szolgáltatóknak. Egy albumot számonként letölteni drágább, mint üzletben megvenni  CD-t.

CD-t üzletben vásárolni is egyre nehezebb. A nagy elektronikai üzletek CD részlege egyre szűkül, nem képesek követni a kiadók rugalmas árpolitikáját. A kisebb üzletek mér régen bezártak, nem bírták az árversenyt a nagyokkal. Ez alól kivétel néhány tematikus lemezbolt, pl. a rock üzletek, ahol a vásárló közönség lojális és visszajár. 

A magyar lemezkiadók kartontasakos CD-ket gyártanak, amit 1000 Ft körüli áron az együttesek koncertjein árulnak. Azonban sem a koncertek, sem az 1000 Ft-os lemezek nem jelenetenek akkora bevételt egy magyar együttesnek, hogy ebből meg tudjanak élni. 

Vinyl lemezek: nem felejtettük el teljesen

A legtöbbet eladott albumok (top 20)

A világ lemezeeladásainak top 20-as listáján meglepő módon nem szerepel egyik Madonna album sem, sőt a slágergyáros ABBA sem került fel. Michael Jackson, Celine Dion és a Beatles két-két aluma is helyett kaptak a listán, és 3 filmzenei album is beírta magát az eddigi legek közé.
Íme a lista:

(Forrás és a további lista: Wikipedia)

A legtöbb albumot eladott előadók (top 20)

Az előadók listája nem tartogat túl sok meglepetést a nagy nevek tekintetében. Mégis érdekességnek számít, hogy több helyi sztár került be a világ lemezeladásainak élmezőnyébe, így egy görög, egy orosz, egy indiai és egy osztrák előadó, akikről viszonylag keveset hallott a világ, bár talán Alla Pugacsova a magyar közönség számára is ismert. A Wikipedia magyar nyelvű szójegyzetében két fontos eltérés van az első helyeken az angol nyelvű bejegyzéshez képest, az előbbi szerint ugyanis az első öt előadó között van Bing Crosby és Frank Sinatra is. Mindkettőről hihető, hogy 500 milliónál több lemezt adtak el, ezért érdemes megemlíteni ezt az eltérést, a következőkben azonban az angol nyelvű szójegyzet listájára hagyatkozunk.

Jöjjön tehát a lista:

(Forrás és további lista: Wikipedia)

Valószínűleg a jövőben egyetlen világsztár nem fog tudni ilyen mennyiségben lemezt eladni. Vajon ártunk vagy használunk mi, internetezők a zeneiparnak? A lemezkiadók lesznek az egyedüli vesztesei ennek a folyamatnak vagy a zenekarok is? Mindamellett, hogy jó irányba mutat az a folyamat, hogy "bárki lehet sztár", az senkinek nem jó, hogy muszáj a zenekaroknak kommercializálódni ahhoz, hogy hívják őket "haknizni" és így bevételhez jussanak. A kisstílűségből csak úgy lehetne kitöni, ha az illegális filemegosztók ellen hatékonyabban lépnének fel, törvény szabályozná a fizetést biztosító cégek felelősségét az ilyen jellegű szürke vagy fekete gazdaságban, és ha a legális letöltések után alacsonyabb jogdíjat kellene fizetni (ha már az adathordozókra úgyis fizetünk), így megérné fizetni a kedvenc előadóink zenéiért, amivel támogathatnánk őket, hogy továbbra is igényes és nemzetközi porondon is vállalható zenékkel szórakoztassanak minket.

Az Itunes működik és sikeres (a Mac-es, Apple-ös felhasználói közegben legalábbis). Ha külföldön meg tudták találni azt az üzleti modellt, ami működik, akkor ennek itthon is működnie kell. Ha kifizetik a 250 Ft-os SMS-eket, akkor onnantól már csak egy lépés, hogy ne a fekete, hanem a fehér gazdaságban költsenek el ugyanennyit (kb. 1 dollár - ennyibe kerül az Itunes-ról is a letöltés). 

Az emberek nem szeretnek lopni, de nincs más választásuk. Minden hazai kutatás azt mutatja, hogy megvan a hajlandóság arra, hogy kis összegekért legálisan vásároljanak zenét a netezők.

Önök mit gondolnak? Kérjük, osszág meg velünk véleményüket kommentben!