Olcsó, könnyen elérhető, olyan élményt nyújt, amelyet a városi családok már szinte csak hírből ismernek – a falusi turizmus mégsem kapja meg azt a figyelmet és támogatást, amelyet valóban érdemel. Megnéztük, milyen a vendégvárás más országokban és a magyar vidéken.
Amikor a városi gyerkőcök hamarabb ismerik fel az autók márkajelzéseit és az oroszlán sem nagy cica már, néhány szülőt „bónusz sokkhatásként” éri, ha néhány éves csemetéje nem ismeri fel a kecskét, a pulykát, nem tudja, mekkora lehet egy róka vagy mi az a kecskebéka. Ilyenkor, lázas keresgélés után jön a hosszú hétvégékre tervezett falusi turizmus.
Túrósbukta, szalonnás tojásrántotta, erdei kirándulás, népi hagyományok és a háztájival való közeli ismerkedés. Tapasztaltabbak tudják, hogy a falusi turizmus terminológia sokrétű, egymástól igen eltérő tevékenységeket foglal magába, így keresik a védett természeti területek értékeit (ökoturizmus), a kézművesség, a hagyományok, a népművészet megismerésének lehetőségeit (kulturális turizmus), a vidéki élet jellegzetességeit (agroturizmus) vagy aktív turizmusként a kerékpározás, a lovas turizmus, a horgászat, a vízi- és téli sportok által kínált kikapcsolódást. De a falusi turizmus tapasztalatlan városi gyerekek számára sem új keletű találmány. Már Bütyök és Tutajos is nagyszerűen érezte magát Matula bácsi zalai nádrengetegében.
A cikk folytatását ide kattintva érheti el.
