Póka Angéla: Úgy gondolom, Amy Winehouse-nak segítségre volt szüksége. Azok az emberek, akik függők, valahogy ezzel is jelzik, hogy segítségre van szükségük. Egyszerűbb a problémáikat fókuszba helyezni, a média pletykaéhes világa inkább erre kíváncsi. Fontosabb egy ilyen hír, mint azt, hogy milyen fantasztikus zenész valaki. Feltűnően sokat foglalkozott a függőségével a média, ő volt a pletyka tárgya, mohóbban követték az emberek a híreket és élvezték az új információkat, mint a kiváló muzsikáját. Ez végzetes hibája a társadalmunknak.

Igen, Amy Winehouse függő volt. A függőségre gyógymód nincs, csak bánásmód. A belgrádi visszatérése után sokan hátat fordítottak neki és ízléstelen módon azt várták, mikor lesz valami tragikus vége ennek a történetnek. A fórumokon nagyon zavaróak voltak azok a bejegyzések, amikbe akkoriban beleolvastam például, hogy neki már nincs sok hátra. Sajnáltam. Felmerül a kérdés: ki engedte fel őt ilyen állapotban a színpadra? Nem volt ott egy ember sem, aki kézen fogta volna és azt mondta volna, gyere, menjünk haza, most még nem állsz készen erre? Szomorú.

Nemsokára hazánkba látogat egy zenei guru, Prince. Amikor Londonban együtt léptek fel Amyvel, Prince elsírta magát. Sőt, megkérte a londoni közönséget, vigyázzanak erre a lányra, mert ő is nagyon szereti és nagy kincsnek tartja. Majd a guru eljátszotta Amy Winehouse Love is a losing game című dalát. Nem sok feldolgozást játszik. Ez mindent elmond Amy muzsikájáról.

Póka Angéla az Megasztár harmadik szériájából vált ismertté, különleges fizimiskája és egyedi stílusa azonban kevésbé volt emészthető a kereskedelmi csatornának. Egyik legemlékezetesebb előadása a "nagyszínpadon" a Szomorú vasárnap. Pókát azóta a színház is felfedezte magának, Szabó Győzővel a Tháliában ríkatják meg a közönséget az Tiszta kosz című zenés darabban.

Pásztor Anna: Nem tértem magamhoz, amikor megtudtam. Először azt hittem, csak vicc az egész. Hatalmas veszteség és emberi mulasztás Amy Winehouse halála. Az emberek hajlamosak mártírt csinálni a sztárokból, misztifikálják az önromboló életformát, mintha menő lenne 27 évesen romba dőlni. Ezt mutatja az a bizonyos 27-es klub is, amit azért kreáltak, hogy dicsőítsék az eltékozolt tehetségeket. Közben azzal ámítanak, hogy drog nélkül nem is tudtak volna olyan hatalmasat alkotni. Pedig szívesebben hallgatnék egy középszerű, öregedő Jim Morrisont - és őszintén, nem hiszem, hogy az lenne, ha túlélte volna a hetvenes éveket. És hogy mindez mit jelent a tiniknek? Hogy frankón mindent bele lehet sűríteni alig három évtizedbe? Ez butaság: az élete harmadát élte le Amy Winehouse, lehetett volna gyereke, lehetett volna még feleség, lehetett volna még hatvanszor szerelmes. És boldoggá tehette volna az emberiséget még jónéhány dallal.

Nagyon őszinte és nagyon érzékeny ember volt. Miért nem vigyázott rá senki? Miért nem figyeltek rá? Belgrádban kilencven percig hagyták haldokolni a színpadon. Még a boxmérkőzéseken is bedobja a törölközőt az edző, ha látja, hogy veszélyben van a boxolója. Hol volt az erős ember Winehouse mellől? Minden igaz ember mellé kellene egy őrangyal. Az ő gyengeségét viszont kihasználták. Éltették. És csámcsogtak rajta. Talán tanulság ez. És remélem, nem példamutató a fiatalok számára.

Pásztor Annára a Balkán Fanatikban figyelhettünk fel először, a sokoldalú előadóművész később azonban az egyik kereskedelmi csatorna szigetre űzött valóságshow-ját is megjárta, az utóbbi időben pedig az Anna and the Barbies formációjában látható a budapesti éjszakában. A Sziget Fesztiválon egy napon koncerteztek volna Amy Winehouse-zal.

Fábián Juli: Le vagyok sújtva... Amy-ben különösen azt a nyers és vad energiát szerettem nagyon - persze a hihetetlen orgánumán túl -, amivel a zenéjének átadta magát. Egyszerűen hiteles volt az egész csaj, mert látszott és tudtuk, hogy minden hangban saját élmények rejtőznek. Ez volt valószínűleg a személyes tragédiája is. Azzal, hogy ilyen fiatalon és hirtelen hunyt el, úgy érzem, nagyon sokat veszített a világ. Sokkal többet kaphattunk volna még belőle. Számomra a történetéből a legnagyobb tanulság az, hogy muszáj az embernek szembenéznie magával és a sötét oldalával, mert az élet és a művészlét inkább felerősíti az ember megoldatlanságait, mint hogy feloldása és/vagy szelepe lenne ezeknek. Ilyenkor jön a menekülés, előkerül a pia és mindenféle tudatmódosítók, annak pedig ritkán van jó vége. Félelmetes és nagyon szomorú ezt egy ilyen tehetség példáján keresztül látni, tapasztalni. Nagy kár érte.

Fábián Juli jelenleg a Fábián Juli Jazz Riffben szólózik, továbbá Sárik Péterrel alkot jazz-duót és a Juli Fabian & Zoohacker nevezetű elektro-akusztikus formációban is énekel, de dolgozott Dopemannel és Czutor Zoltánnal is. A Barabás Lőrinc Eklektricben pedig a most Irie Maffiá-s Sena Dagadu mellett tűnt fel. A Famous című számuk akár Winehouse-nak is szólhatott volna.