Fotók: új kutyafajtákat ismertek el
Az Amerikai Kennel Klub hat új kutyafajtát ismert el 2012-ben, ezentúl ezek az ebek is indulhatnak a klub versenyein és kiállításain.
Az amerikai-angol mosómedvekopó, a cseh terrier, az entlebuchi hegyi kutya, a finn lappkutya, a norvég lundehund és a mexikói meztelenkutya az a hat új kutyafajta, amelyek 2012-től hivatalosan is indulhatnak a klub versenyein – jelent meg a Westminster Kennel Club honlapján.
Az új kutyák mindegyike régóta tenyésztett és népszerű fajta saját származási helyén, ezentúl azonban gazdáik nem csak kedvtelésből, vagy vadászati célokkal tarthatják, hanem versenyeken is indíthatják őket.
Az amerikai-angol mosómedvekopó az angol rókakopó leszármazottja, eredetileg ezeket az állatokat nappal róka-, éjjel pedig mosómedve-vadászatra használták. A mai amerikai angol mosómedvekopó gyors mozgású, remek állóképességű, erős hangú kutya, amely a vadászatban segítheti gazdáját. Lételeme a rendszeres mozgás, amelyre szüksége is van, hogy megőrizze kecses alakját. Bundája erős, színében lehet vörös, szürke és fehér foltos, illetve trikolor is. A mosómedvekopó kedveli az emberek társaságát, szelíd, más állatokkal is jól kijön.
A cseh terrier, más néven bohém terrier rövid, de izmos lábú vadászkutya. A bohém jelzőt bozontos szőrzetéről kapta, amely ha formára van nyírva, igazán karcsú benyomást kölcsönöz a kistermetű kutyának. Méretéhez képest mozgása meglepően kecses, teste pedig arányos. Bár ez a fajta az idegeneket fenntartásokkal kezeli, gazdáikhoz hűségesek, vadászat közben lelkesek és éberek.
Az újonnan elfogadott fajok között három is a skandináv területeken őshonos fajtákhoz tartozik, ezek közül az egyik az entlebuchi hegyi kutya. A középtermetű jószág szőre rövid, háromszínű, szimmetrikus mintájú. Jellemzően erős kötődés alakul ki a kutya és gazdája között, ami annak is köszönhető, hogy jól dolgoztatható, képezhető típus, amely parancsoló jellemmel párosul. Az emberekkel való kapcsolata gondos szocializáció után problémamentes, fontos számára az aktív, energikus életmód.
A finn lappkutya egy rénszarvas-terelő kutyafajta, amely évszázadok óta segíti az őslakók életét, és ma is népszerű családi kedvenc Finnországban. Kifejezetten társasági lények, intelligensek és szívesen tanulnak, erős, nagyon agilis állatok. Sűrű, vastag szőrzete különböző színű is lehet, arcát lágy vonások jellemzik.
A norvég lundehund szintén a skandináv országokban jellemző kutyafajta, ahol a sziklás területeken évszázadok óta segíti a környék vadászait. A kis Spitz-típusú kutya hat lábujjának köszönhetően magabiztosan közlekedik a sziklákon, rugalmas testfelépítése lehetővé teszi, hogy szűk helyre is beférkőzzön. Vöröses bundája többnyire fehér gallérral párosul. Bár eredetileg a lunda nevű madár vadászatára használták, ma már a madár védettsége miatt játszótársként, éber háziállatként, kedvtelésből tartják.
A mexikói meztelenkutyát gyakran nevezik Mexikó nemzeti kutyájának. Több méretben is létezik, főleg az Egyesült Államokban és Kanadában. Az aztékok a kutyafajtát mély tisztelettel vették körbe, és halottaik őrzőit látták benne. Intelligenciája, könnyű nevelhetősége mellett csupaszsága miatt is népszerű, eszményi szobakutya.
Hazánkban összesen kilenc elismert magyar kutyafajta létezik, közülük az egyik legnépszerűbb a rövidszőrű magyar vizsla, amely 1936 óta elismert önálló fajta, de már 1920 óta tenyésztették hazánkban. Hasonlóképpen a drótszőrű magyar vizsla, amely a harmincas években a drótszőrű német vizslával való keresztezés révén alakult ki, és fajtajegyei azonosak a rövid szőrűével. A feltehetően ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutyafajta, a komondor, amelynek ősi változata minden valószínűség szerint vándorló, pásztorkodó ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe, szintén a század eleje óta, 1924-től elfogadott hazánkban.
