szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A koppenhágai Christiania lakói megvásárolták a dán főváros hippimennyországként elhíresült telepét.

Christiania lakói 51 millió dán koronát adtak az államnak, ezzel a negyed egy része az övék lett július elsejei hatállyal - jelentette be hétfőn Line Barford, a lakók ügyvédje.

Egy korábbi megállapodás alapján a terület lakóinak 76 millió koronát (hárommilliárd forint) kell kifizetniük egy pénzalapon keresztül teljes vételárként. A fennmaradó 25 millió dán koronából 15 milliót három éven belül kell kifizetniük a lakóknak, a fennmaradó 10 milliót megválthatják úgy, hogy felújítják a történelmi negyed épületeit - közölte az ügyvéd.

A hippik 1971-ben foglalták el a 18. században épült katonai támaszpontot, ahol megteremtették szabadállamukat. Saját közigazgatást és ellátórendszert hoztak létre, és szabad folyást engedtek a marihuánának, a hasisnak. Az évek folyamán a hely a turisták kedvence lett, évente majdnem egymillióan keresték fel a kommunát.

A dán kormányok hosszú ideig próbálkoztak sikertelenül Christiania felszámolásával. Négy éve a házaik lerombolásától és kitelepítésüktől tartó lakók tiltakozásai a hatóságokkal való összecsapásokká fajultak. Múlt év júniusában a közösség lakói elfogadták a dán állam ajánlatát, hogy vásárolják meg a területet, és ezzel biztosítsák Christiania jövőjét.

„A hazatérés mindig attól függ, honnan jössz” - 70. születésnapján ért földet a NASA legidősebb űrhajósa – videók

„A hazatérés mindig attól függ, honnan jössz” - 70. születésnapján ért földet a NASA legidősebb űrhajósa – videók

„Iszom egy pohár bort, és beájulok a tévé előtt" – 10 tévhit az alvászavarról

„Iszom egy pohár bort, és beájulok a tévé előtt" – 10 tévhit az alvászavarról

A trumpi vámháború mellékhatása: sárkányt uszít Peking Amerika kapitány pajzsára

A trumpi vámháború mellékhatása: sárkányt uszít Peking Amerika kapitány pajzsára

„Biciklire fel, és jobb lesz az életünk!” –  a kerékpározás története az antropológus szemével

„Biciklire fel, és jobb lesz az életünk!” – a kerékpározás története az antropológus szemével