A hétfői gálavacsorát a stockholmi városháza kék szalonjában tartják, a terítékre kerülő fogások listája a hagyományoknak megfelelően csak az utolsó percben válik ismertté, amikor a meghívottak helyet foglalnak az asztaloknál. A Nobel-alapítvány eddig csak azt közölte, hogy a menüről Andreas Hedlund mesterszakács, a desszertekről két cukrászmester, Conrad Tyrsén és Ted Johansson gondoskodik. Hedlund volt 2002-ben Svédország séfje, Tyrsén pedig a legjobb cukrász címét nyerte el 2009-ben. 

Az ételeket már a fogadás előtt három nappal elkezdik összeállítani, hogy minden időben kész legyen. A Nobel-alapítvány már szeptemberben ajánlatokat kap nemzetközileg is elismert séfektől, ezek közül választ. A vacsorán résztvevő meghívottak száma manapság már 1300-ra rúg. A kék szalon 1974 óta helyszíne a fogadásnak.

Az első bankettet 1901-ben a stockholmi Grand Hotelben tartották, 113-an foglaltak helyet, mindannyian férfiak voltak. Az uraknak 15 svéd koronát kellett fizetniük az ötfogásos menüért. Az 1910-es években a Nobel-vacsorák népszerű ételei voltak a levesek, például a tortue claire, azaz teknőcleves - merthogy a menü francia nyelvű. 1914 és 1919, illetve 1939 és 1944 között a világháborúk miatt nem voltak fogadások, az erre szánt pénzt a vöröskeresztnek adták.

A II. világháború után egyszerűbb fogásokat szolgáltak fel, mindössze három fogás volt, előfordult, hogy szendvics került az asztalra. Az ötvenes években a halak és a tenger gyümölcsei kerültek előtérbe, ekkor szolgáltak fel először olyan italok, mint a barackpálinka és a konyak. 1976-ban kínálták először a Nobel parfét.