Az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban szerdán ismertetett felfedezés az NGG 3766 nevű csillaghalmazban található több mint 3000 csillaggal kapcsolatos, hét éven át végzett méréseken alapszik. A felfedezést egy genfi csillagászcsoport tagjai tették az Európai Déli Obszervatóriumnak (ESO) a chilei La Sillába telepített Euler svájci távcsöve segítségével.

Nami Mowlavi csapata első ízben fedezett fel a csillaghalmazban egy 36 csillagból álló csoportot, amelynek a fényessége számtalan változatot mutatott, a 0,1 százalékostól a csillagok normál fényességéig - áll az ESO közleményében. A fényerősség változásának periódusai kettőtől húsz óráig terjedtek. Ezek az új típusú csillagok, amelyeket még nem kaptak nevet, "kissé melegebbek és fényesebbek, mint a Nap" - írta az obszervatórium.

"Az új típusú változó fényességű csillagok kihívást jelentenek a csillagászok számára" - mondta Sophie Saesen, a csapat egyik tagja. "A jelenlegi elméleti modellek alapján feltételezhető, hogy a fényességük nem periodikusan változik, ezért alaposabban meg kell ismernünk ezt az egészen új típusú csillagot".

A csillagok változó fényességének oka továbbra is ismeretlen, a csillagászok megfigyelték azonban, hogy néhány csillag gyorsan forog. Forgásuk sebessége a "kritikus sebesség" több mint a felének felel meg - e sebességnél a csillagok instabil állapotba kerülnek és anyagukat az űrbe lövellik.

"Ilyen feltételek mellett a gyors forgásnak minden bizonnyal nagy hatása van a csillag belső tulajdonságaira, de nem tudjuk még modellezni a fényességük változásait" - magyarázta Nami Mowlavi. A változócsillagok fényessége változásának tanulmányozására jött létre az asztrofizika új ága, az asztroszeizmológia, a csillagrengések tudománya.