szerző:
Dömötör Tamás
Tetszett a cikk?

Ezzel a játékkal az oroszok bárkit elkapnak, ez biztos. Pontosak, erősek, okosak, és nagyon egyben vannak. A cseheknek ezen az estén nem nagyon jutott más, csak a részvétel.

OROSZORSZÁG–CSEHORSZÁG 4–1
Wroclaw, Miejski Stadion, 40 803 néző. Vezeti: Webb (angol)

Oroszország: Malafejev – Anjukov, A. Berezuckij, Ignasevics, Zsirkov – Sirokov, Gyenyiszov, Zirjanov – Dzagojev (Kokorin, 85.), Kerzsakov (Pavljucsenko, 73.), Arsavin. Szövetségi kapitány: Dick Advocaat
Kispad: Akinfejev, Sunyin, Saronov, Granat, Nababkin, Izmajlov, Kombarov, Kokorin, Glusakov, Szemsov, Pavljucsenko, Pogrebnjak

Csehország: Cech – Gebre Selassie, Hubník, Sivok, Kadlec – Plasil, Jirácek (Petrzela, 76.) – Pilar, Rosicky, Rezek (Hübschman, a szünetben) – Baros (Lafata, 86.). Szövetségi kapitány: Michal Bílek
Kispad: Lastuvka, Drobny, Suchy, Limbersky, Rajtoral, Petrzela, Hübschman, Kolár, Darida, Necid, Pekhart, Lafata
 
Gólszerző: Dzagojev (15., 79.), Sirokov (24.),  Pavljucsenko (82.) ill. Pilar (52.)

Az első tizenöt perc úgy nézett ki, hogy egy nagyon lelkes cseh csapat nyomást helyez a nyuggerekből álló orosz csapatra. Többet volt náluk a labda, Cech még csak meg sem fogta a addig a játékszert, ameddig nem kellett kipiszkálnia maga mögül, s ez éppen az első negyedóra végén történt. Azután jött húsz perc orosz radír, mintha nem is lett volna más a pályán, csak a vörösben játszó Szbornaja. Lehetett volna négy-nulla is a fordulásra, ha Kerzhakov pontosabb.

Arsavin gólpassza élményszámba ment, már csak azért is, mert ő maga is belőhette volna, de tovább passzolt egy még tutibb helyzetbe hozva ezzel csapattársát, aki nem hibázott. És ez azt jelenti, hogy igazi csapat van a pályán, ahol mindegy ki lövi a gólt, csak valaki lője.

Alighanem Dick Advocaat mester zsenialitásáról is érdemes megemlékezni, már egy félidő után, hiszen olyan hatékony a csapata, mint egy gépfegyver.  Elegáns stílusban és hideg nyugalommal játszanak, ez meg igazi hollandus mentalitás.

Szívesen írnék jót a csehekről, de nem nagyon tudok, mármint az első részben mutatott játékuk alapján.  Hajtottak  becsülettel, a meccs eleje még az övék is volt (csak egy kicsit), de aztán megállt a mutatvány egy időre.

A második félidő eleje másik meccset hozott, egy kicsit a véletlennek is köszönthetően. Mert nem úgy nézett ki, hogy a csehek kapirgálhatnak valamit ezen az estén, de kapirgáltak. Gyönyörű gólt rúgott Pilar, és ezzel visszajöttek a meccsbe, mentálisan mindenképpen, bár az továbbra is látszott, hogy az orosz válogatott robbanhat, mint a dinamit. Aztán harminc percnyi csend után megtörtént ez is, két akkora gólt sikerült összehozni a piros mezeseknek, amilyet bárhol a világon megsüvegelnek. És legyünk igazságosak, ha a jobbszélsőjük jobban céloz, akkor hat-egy is lehetett volna, vagy mondjuk nyolc-egy, nem a cseheken múlt.

Szegény Cech, ehhez a módihoz nem nagyon szokott, éppen egy BL győzelemből pottyant ide, hát ilyen az, amikor az ember hiába jó, semmit sem tehet az ügy érdekében, mert aki szemben rohangál, az még jobb.

Főleg a csoport másik két csapatát kérdezném most meg, hogy mivel készülnek az oroszok ellen. Mert valamit ki kell találni, ha nem akarnak ők is szétporladni, mint a cseh válogatott, mert lássuk be, hogy ez történt.

Igazi csapatként funkcionált Dick Advocaat tizenegye, elsőre nem is lehetne megmondani, ki volt a meccs embere.  Mindenki működött, mint egy jó géppuska alkatrészei, halálos fegyverként – az ellenfél csapatára nézve. Pont, mint egy Kalasnyikov. Az már csak hab a tortán, hogy a csoport másik meccse döntetlennel ért véget, azaz az orosz csapat fél lábbal a legjobb nyolca lóg. Daszvidanyja.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!