Frusztrált ászok küzdenek meg egymással
Alighanem a világ két legfrusztráltabb nagycsapata nyitja meg a D-csoport küzdelmeit az Eb-n, az angolok negyvenhat éve nyertek világversenyt utoljára, a franciák tizenkettő esztendeje, de azóta meg nagyon nem. Valaki szakíthat a (közel)múlttal. Vagy összedobnak egy döntetlent, hogy a "kicsik" ellen majd izmoskodjanak? Meglátjuk.
Nyeretlen százévesek (Franciaország-Anglia)
A legjobb minőségű, magas fűtőértékű brikett ég úgy, mint ahogy a franciák égtek két évvel ezelőtt a dél-afrikai világbajnokságon. Biztos Zidane visszavonulása ütött ekkora lyukat a gall nemzettesten, mással nem nagyon magyarázható a csoportmeccseken begyűjtött egy (1!) pont, és a dicstelen távozás időnek előtte.
De ez régen volt ám. Tudom, hogy csak két éve, de mégis régen. Másik tánc lesz ez most. Hatalmasat változott a keret, a vb-n Benzema ott sem volt például, most meg ő a legnagyobb francia király. A mester ugyanaz, bizonyos Laurent Blanc, ha valaki, ő tudja, hogyan kell nyerni, lehet, hogy csak lassan magyarázza a tutit a tanítványoknak, és most végre beérik a sok okosság.
Világklasszisok segíthetik ebben a világbajnok mestert: Ribéry, a már említett Benzema, vagy Malouda és Evra nem sok csapatból maradna ki a bolygón, ők sztárok, nem véletlenül.
A selejtezés nem volt fáklyásmenet, a gallok egy ponttal nyerték a csoportjukat Bosznia előtt, úgy, hogy finoman fogalmazva sem a legnagyobbakkal hozta őket össze a sors a csoportjukban. Egyszer kaptak csak ki, az igaz, de az Párizsban történt, az univerzum-hírű fehérorosz válogatottól. Emellett volt három döntetlenjük, a többi hatot behúzták. Közepes.
A felkészítő meccsek már szebb emlékek, Szerbia kettőt, Észtország négyet kapott, ráadásul utóbbi kiegészült egy Benzema show elemeivel.
Persze most Anglia az ellenfél, az meg nagy falat, jó meccs várható tehát.
Annál is inkább, mert Roy Hodgson, angol szövetségi kapitány keretéből gondolkodás nélkül lehet megnevezni világklasszist, Gerrard, Terry, Rooney – csak a legnagyobbakat írtam. Igaz, ebből Rooney az első két meccset csak szemléli, lévén eltiltotta őt a felső hatalom, amiért az utolsó selejtező meccsen nem volt okos fiú.
A britek meggyőzőbben jutottak ki az Eb-re, mint a franciák, például vereség nem csúszott be, egy sem. A Wembleyből ponttal távozott Svájc válogatottja (2-2), és a csoport második helyén végző Montenegro (0-0), ez nem szép, de semmiképpen sem tragikus.
Ne feledkezzünk meg Terry "rasszista botrányáról" sem, a legfelső szintekig gyűrűző balhé elvitte Fabio Capello kapitányt a válogatott kispadjáról, és ez nem olyan csapatépítő sztori azért.
Az angolok mellett szól viszont a tradíció, olyan hátborzongató leírni: a szövetségük alakulása 1863 -ban történt. Nyilván ezért (is) kezeljük őket esélyesként minden nagy torna előtt, és nyilván ezért csalódunk, amikor rácáfolva a bizalomra, idő előtt távoznak.
Nem tudom, hogy az orosz tulajdonú, internacionális összetételű Chelsea BL-sikere mennyit segít a válogatott mentális fejlődésében, lehet, hogy semmit. Mégis tény, hogy angol bajnok ül Európa klubcsapatainak trónján, és nem érdemtelenül. Ideje lenne a nemzeti tizenegynek is letenni valamit az asztalra, hogy méltók legyenek a már említett fényes múlthoz, mégiscsak angol találmány a modern foci, néha illene ezt bizonyítani.
Annyit még, hogy Beckham nincsen már, s ez sajnálatos. Biztos marketingszempontból is az, de sokkal inkább azért, mert a labdarúgás iránti alázat mintapéldánya ő, amikor a nemzeti csapatban játszik, akkor hatványozottan is. És úgy rúg szabadrúgást, mint senki más.
És nem rasszista, vagy legalábbis nem tudunk róla.
Kék-sárgák a sárga-kékek ellen (Ukrajna - Svédország)
Az Európa-bajnokság egyik házigazdája már bemutatkozott, most jön a másik, Ukrajna. Svédország próbál ünnepet rontani, őket ismerjük, helyettük akartunk ott lenni, mi magyarok, velünk voltak egy csoportban. Lehet, hogy jó meccs lesz.
Kezdjük a legfontosabbal, már ami az ukrán csapatot illeti: Sevcsenko még focizik, alighanem ez az Eb a hattyúdal a kiváló csatár számára.
Mivel selejtezőt nem kell vívnia a házigazdának, érdemes megvizsgálni az ukrán tizenegy felkészülési meccseit. Oleg Blohin tanítványai az osztrák válogatottal és a török nemzeti tizeneggyel hangolta le magát, mindkétszer kikaptak. Azonban – a tudósítások szerint – az Ausztriában elszenvedett három-kettes vezetésnél mezőnyben sokkal jobb volt az ukrán csapat. Sovány vigasz, három gólt kapni sógoréktól soknak tűnik, az osztrák focit ritkán keverik össze Argentínáéval, s most nem marni akarom nyugati szomszédainkat, de a tény az tény.
Ezután Törökország csapata kettő nullára győzött Blohin mester tanítványai ellen, ez a meccs Németországban volt, pár nappal ezelőtt. Erre is azt írták a sporszakírók, hogy az ukránok jobbak voltak mezőnyben, hát nem tudom, megnyugtatna-e, ha szurkoló lennék. (Ha már a törökök szóba kerültek: hiányoznak az Eb-ről, jó lenne, ha itt lennének.)
Úgy tűnik hát, hogy góllövésben és védekezésben is fejlődni kell Ukrajnának, ha komolyan akarnak valamit, mondjuk nyolc közé keveredni. Erős a csoport, mérget ne vegyünk rá, hogy sikerül. Több sanszuk lenne, ha a kapitány, Oleg Blohin, a nyolcvanas évek SZOVJET csillaga nem a padon ülne, hanem a pályán szaladgálna, de hát az idő megy, mint a távirat... Ő ocseny haraso focista volt, a Dinamo Kijev legnagyobb ásza.
Persze, amíg Sevcsenko van, addig remény is van, annyiszor varázsolt már, miért ne tenné most is?
Svédország válogatottja felvilágosult, európai közösség, tiszta focival, nem sok meglepetéssel, és egy darab világklasszissal, akiről bármilyen körülmények között képes bepattanni a labda, tapasztalhattuk Budapesten, amikor éppen selejteztek minket kifelé, másfél éve volt, emlékszünk rá, bár nem szívesen.
Zlatan Ibrahimovic az adu ász természetesen, az utolsó felkészülési meccsen is ő "hozta be placcra" a svéd válogatottat, Szerbiát verték kettő-egy arányban, egy hete. Erős, jó fizikumú csapat a svéd, nem trükköznek, de szervezettek, és régóta tartoznak a világ elejéhez, már ami a focit illeti. Illetve nem csak a focit.
Nem is tudom, ki mondta egyszer azt az igazságot, hogy ott van jó foci, ahol nagyon szegények az emberek, meg ott, ahol nagyon gazdagok. Ha így van, akkor ez a meccs duplán érdekes, mert azon kívül, hogy mindkét csapat színe sárga és kék, sok más hasonlóságot nem tudnánk felsorolni a két nemzet állapota között.
Lehet, hogy jó kis csata lesz ebből?
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
