Sikerével a katalán alakulat lett a Primera División téli bajnoka. A Barca a hétvégi játék előtt hosszú időn át  két ponttal vezetett a fővárosi királyi gárda előtt, amely azonban ezúttal botlott, méghozzá nagyot az első osztály sereghajtójának, az Almeríának az otthonában, ahonnan kénytelen volt 1-1-es döntetlennel távozni. Úgy, hogy roppant kevés választotta el José Mourinho együttesét a teljes "hasra eséstől" is, hiszen az 58. percben a házigazdák szereztek vezetést, s csak nagy nehézségek árán tudott egyenlíteni a vendégcsapat a 77. minutumban.

"Az én játékosaim sem gépek" - kelt az övéi védelmére a portugál tréner, ám ettől még tény: nagyon rosszkor jött a két pont elhullajtása, s akár a bajnoki cím megszerzésének vágya is hiú ábránddá lényegülhet át, amennyiben a Barca nem hibázik az idény második felében. Márpedig a kudarcmentes folytatásra nemcsak komoly esélye, de minden szakmai alapja is megvan a címvédőnek, amely a szeptemberi fiaskó óta (a 2. fordulóban hazai pályán 0-2 az újonc Hércules ellen) hihetetlenül kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt a bajnokságban. Jelesül Pep Guardiola mester irányításával az eddigi legjobb félszezont produkálta a 19 forduló alatt 17 győzelemmel - ez abszolút spanyol csúcs is - és egy döntetlennel gyűjtött 52 ponttal. Az új klubrekordot ugyancsak házi csúcsnak számító, 28 mérkőzésből álló veretlenségi sorozattal érte el a Messi, Iniesta, Xavi fémjelezte, hétről hétre pazarnál pazarabb produkcióval előrukkoló társaság, amely 61 gólt szerzett, s csupán 11-et kapott az idény első felében. 

Guardiola azonban csendesítené az itt-ott már most diadalittas hangokat, mondván: "a négy pont jelentéktelen és nevetségesen kis különbség, nekem nem mond semmit". Majd így folytatta: "Megyünk még a Valenciához, a Villarrealhoz, a Sevillához, s a Bernabéuba, a Realhoz is, márpedig csak akkor érhetünk célba, ha a szezon második felében is végig ugyanolyan magas színvonalon futballozunk." 

A Mourinhóval szemben már-már bántóan szerény, felettébb csendes, és mindig a földön járó vezetőedző óvatossága érthető, mert okkal nem híve az idő előtti ünneplésnek. Ahogy a "beszédes tendenciával" sem akar foglalkozni, vagyis azzal, hogy 2009-ben, majd 2010-ben is a Barca lett a téli bajnok, minek utána a katalánok meg sem álltak a végső elsőségig. Most ugyanezt - a "kacagtatóan csekély előny" dacára - azért sorozatban harmadszor is megtehetik.