Sokat elmond a KEK-elődöntő első félidejéről, hogy Elek Gábor, a Fradi edzője azért kért időt a hajrában,mert tíz gólra felzárkózott az ellenfél.

A kupagyőztesek versenysorozata a jelek szerint olyan a fradis lányoknak, mint bikának a vörös posztó: mindegy, ki az ellenfél, mindegy, mi a tét, transzba esve rontanak neki az ellenfélnek.

Dabason, kellően felspannolt közönség előtt a sorozatban harmadik orosz ellenfelet is az első perctől űzte, sorozta az FTC. Tomori hamar elkezdte a gólgyártást, hogy aztán abba se akarja hagyni. A kapuban Abramovics egymás után tolta ki a volgográdi lövéseket, a vendégek 5-0 után időt kértek.

Hiába. A különbség elérte a nyolc, majd a tíz gólt, Zácsik is parádézott, Zsivkovics a heteseket lődözte be higgadtan - olyan különbség volt a két csapat között félidőre, ami edzőmeccseken, alacsonyabb osztályból érkezett egyletek közt szokás (20-8).

A második félidőben sem csak tartani akarta a különbséget a közönségtől űzött Ferencváros, Zácsik kétszer felment -  a második után már 14 volt közte... Ezután lőttek hármat zsinórban a vendégek, de mielőtt aggódni kezdtünk volna, a második félidőben frenetikus Zácsik megint leszakította őket. Az utolsó tíz perc ismét tíz gólosnál nagyobb különbséggel kezdődött.

Ekkor jött az irdatlan iramból fakadó hullámvölgy: a Fradi hosszú percekig nem tudott gólt lőni, miközben kapott ötöt, a véghajrá előtt 31-25-re feljöttek Kocsetováék. Megfeszített akarattal harcolt a zöld-fehér csapat és a sors megjutalmazta: amikor a Volgográd úgy érezte volna, hogy mégiscsak ők ültek az utolsó pillanatban felül a hullámvasúton, Tomori időntúli szabaddobása becsorgott a sorfalukról.

34-26-ra nyert a Fradi – a nyolc gól elegenedő előny a visszavágóra,és ezt nem csak a számszerű eredmény mondatja velünk. Az FTC sorozatban harmadik orosz ellenfelét is megleckéztette a KEK-ben. Készek a címvédésre.