Barcelonában ma bejáratták a hétvégi futamra a Forma-1-es versenyautókat. Vasárnap, ha nem is mindenki, de a "nagyok közül" voltaképpen bárki nyerhet. Csakhogy ők is vannak már vagy tízen.

A katalán pályát minden csapat úgy ismeri, mint a tenyerét, mivel évente legalább egyszer itt tréningezik a teljes mezőny. A Barcelona közeli katlanban 1991 óta rendeznek F1-es futamokat, azóta alig valami változott a vonalvezetésen. Ám pórul jár, aki lebecsüli ezt a ringet csak azért, mert ide "mindenki csak haza jár". Mert bár a csapatok az idén is teszteltek már itt (ráadásul ez volt a tesztidőszak finise), és a versenygépek lényegében az installációs köreiket is már az alapbeállításokon futják, de a február és május közti két hónap azért némi változtatásra mindig rákényszeríti a csapatokat.

Vettel egyelőre inkább csak figyelt

AP / Emilio Morenatti

A célegyenesre ráfordító kanyarról tudna mesélni Senna, aki épp csak egy kicsit csúszott le az edzés végén a felgumizott, rettenetesen tapadó, ezért padlógázt követelő ívről, máris bemutatott egy piruettet. De az ív végén meg di Resta mutatta meg, milyen, ha picit szélesebben érkezik meg az ember - a Sahara-Force Indiával fel is tépte a műfüvet, nyilvánvaló túlórára szorítva a pályamunkásokat.

Szóval: ha csak picit széles is, baj van. Ami a nap legszebb kicsúszását illeti, Webberé e cím, miután nagyjából egy köbméternyi kavicsot szórt szét a pályán, mert egy elrontott kanyarkombináció miatt oda-vissza megjárta széltében az egész kavicságyat.

2in1 kell

Barcelonát mindenki ismeri, és éppen ez a futam legfontosabb ízfokozója. A csapatok Európában először itt, pont ott esnek egymásnak, ahol a köridőkben kifejezhető különbségek általában meglehetősen kicsik. Ám a keskeny pálya miatt - szemben például a bahreinivel - ezek a kis különbségek döntő fontosságúak, sőt: aranyat érhetnek. Előzni ugyanis nehéz. Nem lehetetlen, de ehhez a pályára voltaképpen két autót kell egyszerre a pályára vinni. Egyet a lassú kanyarokba, az autó egyensúlya miatt, és egy másikat a gyors egyenesekbe.

Klasszikusan az előzéshez jó kigyorsítás és kellő végsebesség kell. A katalán pályán enélkül nem is lehet pozíciót nyerni, mert "ritmusból" csak két ponton lehet tisztességgel előzni. Az egyik a célegyenes végén van, ahol "izomból" kell - feltéve, ha sikerül a jobbos kanyarhoz időben a belső ívre húzódni. A másik a több mint 4600 méteres pálya kétharmadánál, szintén egy hosszú egyenes végén (de egy balos visszafordító előtti féktávon), "vakmerőségből" csikarható ki.

Alonso csak az első edzésen okozott meglepetést

AP / Alvaro Barriento

Akad még egy látványos pont, de ehhez partner is kell (akinél jobban kell tudni ilyen tempónál sakkozni), meg némiképp szerencse is. A célegyenes utáni négy kanyar voltaképpen egyetlen jobb-bal-jobb-jobb hajlításként is felfogható, pláne, hogy a kanyarkombináció vége előtt már padlógázon kell menni. Nos, a végén, a két jobbos közt még be-be lehet szúrni a másik autó mellé. De aztán lesz, ami lesz.

Egyensúly orrban, farban

A barcelonai előzéshez azonban az is kell (mivel a sebességkülönbségek viszonylag kicsik és az egyenesek pedig nem túl hosszúak), hogy ne csak az egyenesekben, de az azt megelőző, tekergőző kanyarokban is lopni lehessen a távolságot. Ez utóbbit csak kifejezetten jó aerodinamikai egyensúllyal lehet elérni - nem véletlen, hogy minden csapat ilyen új szárnyakat, íveket, légterelőket vet be, hogy egy kis különbséget még kiautózhatóvá tegyen a többiek kárára.

A McLaren jár ebben az élen: az egész orr-rész átalakult, és jelentősen módosult a légbeömlőnyílás körüli rész is. Button panaszkodott is eleget az autó egyensúyára - utána viszont a délután leggyorsabbja tudott lenni. Ugye, milyen jó, hogy az első futamokon a Button-Hamilton párost végül mégsem kiáltották ki az idény legnagyobb favoritjának?!

Az első edzést Alonso nyerte ugyan, de ebből túl messzemenő következtetéseket kár volna levonni, mert ugyebár a Ferrari ... (és akkor ide ki-ki vérmérséklete szerint illessze be a megfelelő jelzőt) - és délután már csak 14. lett a spanyol (igaz, Massa 11., de más-más tréninget futottak).

Lotus-fóbiás lesz a mezőny

Ezért is lesz érdemes figyelni, hogy boldogul a lopakodással a titkon az élmezőny csúcsa felé settenkedő Raikkonen, aki az első szabadedzésen a leggyorsabb volt (a Lotust 318,2 km/h-s sebességgel "mérték be"), és a másodikon pedig - miközben találtak még egy kis plusz löketet az autóban: 321,3 km/h -, csak három  tizeddel volt lassabb a csapattársánál. Ezt vetítve Alonso idejére (314,3 km/h, illetve 315,6 km/h), de főként Vettelére (311,8 és 311,5 km/h) és Webberére (311,6 és 311,2 km/h) látható a biztos tempókülönbség. Kérdés, hogy adott esetben a kör többi részén a fekete-ezüst versenyautóból kitaposható tempóval együtt mindez elég lesz-e egy-egy helycseréhez?

Ha sikerül, Raikkonen eddig is monumentális nimbusza tovább hízik, mivel igazolást nyer: tényleg nem volt azzal semmi baj, hogy a finn világbajnok (egyedül a nagymenők közül!) teljes egészében kihagyta a mugellói tesztet. Ha nem sikerül, lehet blama is a vége, hogy a szorgalmasan araszoló Grosjean végre legyőzheti a csapat bálványát.

Kitaposta a Lotusból a legnagyobb sebességet

AP / Eugene Hoshiko

Szeretnénk hinni: jelzésértékű, amit 20 perccel a vége előtt villantott a Lotus világbajnoka. Egy gyors körre fordulva, nem túl szerencsésen éppen a célegyenes végén érte utol Senna Williamsét, ám mikor a brazil nem akarta elengedni, ahelyett, hogy visszafogta volna magát, verseny üzemmódba kapcsolt. (Tíz perccel később, amikor centire ugyanez a szituáció alakult ki Webber és Kovalainen között, az ausztrál a pálya feléig kergette a Caterhamot, de csak úgy tudott elmenni a piros Anrgy Bird sisakban versenyző finn mellett, hogy az lecsúszott egy ívről és elvette a lábát a gázpedálról.)

Akár így lesz, akár úgy, a Lotus már nyeregben van (hol van az már, amikor tavaly ilyenkor az alakulat - Heifelddel és Petrovval párban - dugóhúzóban zuhant). Ma Barcelonában az a kérdés is feltehető, lesz-e bárki, aki képes letörni az aranyszegélyes istálló futamgyőzelmi ambícióit.