szerző:
Dömötör Tamás
Tetszett a cikk?

Az első huszonhat percet jól csináltuk a spanyolok elleni férfi kézilabda mérkőzésen, aztán következett a mélyrepülés. Jó hogy vége lett, mert kezdett megalázó lenni a meccs vége. Illetve a meccs végén a különbség. Magyarország-Spanyolország: 22-33

Nagy László vitte a hátán a csapatot a mérkőzés első huszonöt percében, fej-fej mellett voltunk a spanyolokkal, sőt, volt, hogy vezettünk is egy kicsit. A védekezésünk nem volt tökéletes, de amíg elöl álltuk a sarat, nem is hiányzott annyira. Az ellenfél kapujában aztán Sterbik Árpád szép lassan belejött, Fazekas pedig peches volt, helyette jött Mikler, és fogott is néhányat.

Az első félidő vége fejetlenségbe fulladt a részünkről, pillanatok alatt megléptek a spanyolok négy góllal, Császár 29.29 -nél szépített, így mehettünk három gól mínusszal az öltözőbe. Bosszantó volt az elkerülhető hibákból kapott utolsó csomag, hirtelen ugrottak meg a spanyolok.

Aztán a második félidő volt maga a hidegzuhany, az ellenfél tulajdonképpen mindent belőtt, a beállósuk Aguinagalde kilenc gólig jutott, fogalmunk sem volt, mit kellene kezdeni vele. Száz százalék volt a produkciója, mert összesen kilencszer lőtt kapura a spanyol beállós. Maqueda is vágott hetet, az is sok. Nálunk csak Nagy László volt nemzetlközi színvonalú ma, ő is hetet dobott, emellett húsz percet ült a padon a hatvanból, értem én, hogy van taktika, de azért a meccsen mutatott játék felülírhatná néha, ez lenne az improvizációs-készség maga, mintha Mocsai kapitány ezzel az ősi magyar fegyverrel nem nagyon harcolt volna a mai napon.

Ha így játszunk a szerbek ellen, mint a második félidőben, akkor ne számítsunk sok jóra. Ha az első huszonöt perc színvonalát hozzuk, akkor bejuthatunk a nyolc közé. Huszonöt perc azonban nagyon kevés az egész meccs idejéhez képest, nem vagyok nyugodt...

Mocsai Lajos: "Két ellentétes félidőt játszottunk. Az elsőben jól koncentráltunk, a másodikban nem. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtunk szorosabb eredményen tartani a meccset. Sajnos a spanyolok beállósát nem voltunk képesek kikapcsolni a játékból, és abban sem voltunk jók, hogy a váratlan átlövéseket megakadályozzuk. Ami eddig történt a csoportban, az várható, szinte borítékolható volt, hogy a szerbekkel játsszuk a ki-ki meccset, ráadásul szokatlan időpontban, délelőtt."

Nagy László: "A helyzetkihasználásunk gyenge volt, ráadásul a második félidőben könnyű gólokat kaptunk. Mi is keressük a választ arra a kérdésre: miért nem nyújtottunk jobb teljesítményt. Szerbia ellen erőszakosabb támadómunkára lesz szükség labdával és labda nélkül egyaránt. Nekem speciális volt ez a mérkőzés, mert 12 évet játszottam Barcelonában, ezt próbáltam emocionálisan kikapcsolni, ám fegyelmezettebben kellett volna játszanom."

Sterbik Árpád: "Nincs ekkora különbség a két csapat között, legfeljebb három-négy gól. A második félidőben nagyon jól védekeztünk, ezért tudtunk könnyedén gólokat szerezni indításokból is."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!