A szerződést Kocsis Máté, az MKSZ elnöke, Balogh Gábor, az MDSZ elnöke, valamint Mocsai Lajos, a TE rektora Győrben, a magyar-osztrák női világbajnoki selejtező és a magyar-ukrán férfi Eb-selejtező közötti szünetben írta alá.

Az együttműködés célja, hogy a kézilabdajátékhoz kapcsolódó iskolai programokat minél több iskolában megismerhessék a tanulók. Az MKSZ az idei évtől már 120 iskolában valósítja meg a Kézilabdázás az iskolában elnevezésű projektjét, a szövetség célja ugyanakkor az, hogy az abban való részvétel lehetősége minél előbb minden magyar gyermek számára adott legyen. 

A megállapodás keretében az MDSZ vállalta, közreműködik abban, hogy - a nemzeti alaptanterv és a kerettantervek soron következő rendes felülvizsgálatának időpontjára, 2017-re - már kiforrott legyen az a játék- és élményközpontú testnevelési programcsomag, amely célzottan a legkisebbek, az alsó tagozatosok részére készül.

Az MDSZ ezért vállalta többek között azt is, hogy 30 órás, akkreditációra benyújtható pedagógus-továbbképzési programot dolgoz ki.

A tervek szerint hamarosan az ország mintegy 3000 iskolai telephelyén oktató pedagógus ismerheti meg a projektet és készülhet fel annak alkalmazására. A program fenntarthatóságának biztosítása érdekében az együttműködéshez csatlakozott a 2014 szeptemberétől ismét önálló TE is.

Juhász István, a program vezetője, a nemzeti alaptantervbe való bevezetést előkészítő MKSZ-munkacsoport vezetője azt mondta, az iskolai program beindításakor végső célként olyan álom megvalósítását célozták meg, amely a sportág számára történelmi jelentőséggel bírhat. 

"Ez pedig véleményünk szerint nem lehet más, mint a kézilabda-oktatás beépítése 2017-től a nemzeti alaptantervbe az 1-4. osztályok tekintetében" - tette hozzá Juhász.

Novák András, az MKSZ főtitkára szerint ha bekerül a nemzeti alaptantervbe a kézilabdázás kötelező oktatása, hatványozódik a sportágat megismerő gyerekek száma, a nagyobb merítés pedig óriási lehetőset jelent a sportág utánpótlása, és később a klubok, válogatottak számára is.